Reggel nyolckor ébredek. Az ágy bár elég széles volt, de nagyon rövid, keresztben aludtam rajta. Lemegyek a konyhába abban reménykedve, hogy hátha a 30€-ba belefér egy reggeli, de sajnos csalódnom kell.

Az éjjel hűvös volt és szeles, de ki lehetett bírni a sátorban a 7 fokot. Amit elcsesztem az az, hogy nem zártam le a szellőzőt, így biztosan vesztettem egy kis hőt) de sebaj, a hibákból tanulunk. 8:30-ig aludtam, itt amúgy is tök sötét van 7-ig, meg ki kellett pihennem a tegnapi lisszaboni hosteles 2-3 órás alvásomat.

Portugál Caminómat kissé meghosszabbítva, egészen délről, Sagresből indulok utamra, aminek első nagyjából 300 kilométere a Rota Vicentina nevű túraút. Ez a méltán híres útvonal Európa legszebbjei között van, nem véletlenül!

Délután egy óra van, ballagok a metróhoz, hogy eljuthassak a Deákra a reptéri buszhoz, ami 900 forintért kivisz majd a Liszt  Ferenc reptérre. A gép negyed ötkor indul, ezért ha rendes utas akarok lenni és nem akarok kapkodni,  akkor elvileg kettő körül kint kellene lennem.

Az idő hibátlan, süt a nap, egy szál rövidujjú ingben kellemes a klíma. Kicsit kilógok a sorból az utcán a nagy túrazsákkal a hátamon, ami most ráadásul nehezebb is, mint szokott, mert a Caminós pakkom mellett sátor meg matrac is van benne többek közt. Egyelőre nem gáz, jó a zsákom, be is van rendesen állítva, úgyhogy bírom, de azért kíváncsi leszek pár nap múlva mit fogok erről gondolni.

Asztalos Norbert "Norba" gyermekkori cimborám megkeresett, hogy beszélnék-e a reggeli rádióműsorában a Caminóról. Igent mondtam.

 A Francia Út és a Norte után idén végre sort kerítek a Camino Portugál Útjára. Eredetileg is ezt az utat szerettem volna bejárni, de mivel anno teljesen amatőr voltam a témában, így a Franciával kezdtem inkább. Aztán pedig a nehézsége miatt a Nortét jártam be másodiknak, hogy minél jobb fizikummal vághassak bele. Persze idén beleteszek egy csavart, mert valójában egészen délről, Sagresből indulok (de az Lisszabonig nem számít Caminónak) és nem is állok majd meg Santiagóban...

Elindulok lassan Portugáliába, hogy egészen délről felgyalogoljak Santiagóba, majd a tervek szerint tovább az Angol Úton Ferrolba. Összepakoltam, most pedig megmutatom a hátizsákom tartalmát.

Összeraktam egy kisfilmet a leggyakrabban felmerült hátizsákos kérdéseitekből, hogy segítsek megtalálni az ideális hátizsákot.

Sokan megkerestetek nagyon hasonló kérdésekkel a Camino biztonságával kapcsolatban, ezért összeállítottam egy videót a leggyakoribbakról és megpróbáltam rájuk válaszolni.

Sokan kerestetek meg nagyon hasonló kérdésekkel, amik leginkább a Caminós felszerelésekkel voltak kapcsolatban. Összeszedtem a leggyakoribbakat és videókat készítettem róluk! Eszembe jutott, hogy sok hasznos holmim van, ezért összeállítottam belőlük egy kis csomagot, amit március 29-én odaadok valakinek, akinek kell!

A Fjällräven Keb EcoShell esőnadrágja szintén nagyon hasznos darabja volt a Camino del Nortén használt felszerelésemnek. Bár ezt a ruhadarabot nem használtam mind a 40 napon keresztül, mint a nadrágomat, vagy a héjkabátot - hiszen szerencsére nem esett mindig az eső, csak kb. 8-10 napon át - azért elég sokszor jól jött, hogy ott lapult a hátizsákom külső, gyorsan elérhető rekeszében.

Visszatérésem után Rideg Ricsi cimborámmal beszélgettem újra - csakúgy, mint tavaly a Francia Út után - az Ozone TV Egyenlítő című műsorában, ezúttal a Camino Északi Útjáról. Esti mesének ajánlom, mert elég hosszú lett a műsor, összesen 46 perc.

Így kétezer kilométer után eljött az ideje, hogy a régi csuklópántokat új, párnázott fajtákra cseréljem. Bár az én túrabotom márkája Komperdell, a csere módszere sok típusnál megegyezik, ezért készítettem róla egy videót, hátha másoknak is segítek vele.

A svéd Fjällräven cég környezetbarát Keb EcoShell héjkabátját is tartósan teszteltem, sokszor NAGYON esős körülmények között, szélben, hidegben és melegben, hegyek között, városban és az óceán partján több, mint 900 kilométeren át a Camino Északi útján.

Azt hiszem valóban sikerült szinte mindennek kitennem, ami egy áltagosnál nedvesebb és szelesebb túrán bekövetkezhet és azt kell mondanom, hogy nagyon jól vizsgázott a cucc. Íme:

Az ATV Reggeli Start műsorának egyik kedves szerkesztője is olvassa a blogot (egyébként szeptemberben indult el a Francia Útra) ezért az Északi Út után behívott a reggeli beszélgetős műsorukba.

A Caminó Északi útjára most a svéd Fjällräven cég Keb Gaiters nadrágját vittem magammal és nem is volt nálam cseregatya. Így gyakorlatilag 40 napon keresztül hordtam folyamatosan, csak alváshoz vettem le, illetve kb. 10 naponta mosáshoz pár órára, így alaposan sikerült kiismernem ezt a spéci cuccot. 

Muxiában vagyok, az Albergue Delfínben ugrok ki az ágyból. Reggel 6:05 helyett ugyanis sikerült 6:50-re beállítanom az ébresztőt - lehet, hogy tegnap este túl sok sült húst ettem - így a "kényelmes" készülődési tervem "villámgyorsra" változott. A reggeli 7:30-as busz ugyanis az egyetlen délelőtti opció Muxíából Santiagóba a drága taxin kívül, ami kb. 100 euro. Mondjuk négy embernél már ez is egészen vállalható, de még így is a buszjegy árának a háromszorosába kerülne, ezt meg most inkább kihagynám. Nekem meg még szenyákat is kell gyártanom a buszindulásig, így kávézni sajnos nem maradt időm, de sebaj, az átszállások közt majd mindent elintézek rendesen.

Santiagóban reggel igen sok dolgom volt, ezért csak a délutáni busszal megyek majd ki kedvenc falumba meglátogatni a magyar alberguét, személyesen is megismerni tulajdonosát Rózsát és nyugiban forgatni, fotózni és pihenni egy napot mielőtt elutaznék Magyarországra. Apropó utazás: még ezt is ki kell ma találnom.

Fél hatkor kelünk, mert fél hetes indulást terveztünk be mára. A dán lány mindenkinek készített szenyát az útra, reggelire pedig zabkását csinált. A kettő együtt potom 2,50€-ból megvolt, mégis tartalmas és finom ételeket ehettünk.

Ma korán indulunk, mert Muxia messze van és szeretnénk ott tartalmas időt tölteni (=forgatni). 6:30-kor már az első nagyon király bárban isszuk a (most figyelj!) CORTADO GRANDE kávét! Hogy ezt miért az utolsó 3 napban kellett megtudnom nem értem, pedig tök egyszerű, dupla eszpresszó kis tejjel.