A koronavírus után, június végén megnyílnak a spanyol határok. Ez azt is jelenti, hogy újra járható lesz a Camino, de sajnos sok változással (ezekről itt olvashatsz bővebben), ami a szálláshelyek kapacitásának csökkenésével is jár. Emiatt sok szállás a 2020-as évben ki sem nyit és egészen biztos,…

Norba barátom már egyszer meginterjúvolt a 2019-es portugál kalandom első hetében. Ekkor megbeszéltük, hogy az utam végén, ha már otthon leszek, ismét felhív majd a stúdióból. Így is tett.

A fél hetes laza ébredést reggeli híján gyors negyed nyolcas indulás követte. Jó lenne viszonylag korán odaérni Santiagóba, mert mára 31 fokot mondanak, ami errefelé olyan délután kettő körül tetőzik.

Reggel nem állítottam ébresztőt, aludtam is fél nyolcig simán. Ma egy harmincas a terv, ezzel holnapra már csak 15 maradna, így ki tudonám élvezni a megérkezés napját.

A hatos kelés hibálanul sikerül, de sajna eső kopog az ablakokon. Sebaj, lemegyek kajálni, hátha addig elmúlik.

Hatkor ébredtem, ezúttal tényleg, mert kiderült, hogy egy óra csúszásban voltam az időeltolódás miatt, Tegnap este ezért nyüzsögtek a többiek, mert még egy óráig nem volt takarodó, csak én hittem azt. Az órám/telóm ugyanis még a portugál időre volt beállítva a spanyol helyett, de ma már oké a dolog.

A hatos kelés után nem kapkodok, mert mindenki a konyhában tobzódik. Mire elkészülök, a nagyja már elment, úgyhogy le tudok ülni a pici asztalhoz, amit nem is értek: egy 20 személyes placcra 4 személyes asztal van csak. Itt nem nagyon tudsz bandázni, vagy közösségi vacsorázni az tuti.

Ma nem kapkodtam el a felkelést, mert nem aludtam túl jól. Fél kilenc is elmúlt, mire elhagytam a szállást, ami egyébként igen király.

Reggel 6:20-kor ébreszt a telefonom a menő saját szobámban. Kimegyek a mosdóba és pikk-pakk elkészülök. Ekkor veszem észre, hogy a 6(!) zuhanyzó mellett 3 pisszoár és 1(!!!) WC van mindössze a 40 ágyas albergue férfiaira. Azt hiszem, itt a tervező nem állt a helyzet magaslatán.

Este sokáig fent voltam, két német szobatársam nem ért vissza 11-ig a délután négyes vacsorájukról. Kértem egy csomagolt reggelit a recepción, mert nem akartam fél kilencig várni a kajára, nem is értem, miért ilyen kései, amikor főleg zarándokok vannak itt szezonban.

Hajnalban ébredtem. Egy srác kiment a klotyóra, az ajtót nyitvahagytam, majd visszafelé sem csukta be. Rászóltam, hogy menjen vissza, mert az udvarról dőlt be a hideg.

Hatra állítottam ébresztőt, a tegnapi pihenőnap után nem akartam későn indulni. Vár rám az Óceán.

Ma kicsit pihenek itt Portóban és kimosom a cuccaimat, mielőtt továbbindulok. Ez a város meseszép, nem rohanhatok csak úgy át rajta.

Végülis egész jót aludtam. Reggel 5:50-kor az egyik manus felkapcsolta a lámpát, majd közölte, hogy ébresztő, hat óra van. Ma Portóig megyek a terveim szerint, remélem sikerül.

Ma megpróbálok korábban indulni, ezért hatkor kelt az ébresztőm. A szomszéd ágyon alvó orosz nő ekkor már indul, annyikat megy, mint én, de egyszer sem áll meg. Kemény.

Reggel hatkor az ébresztőm, de tök sötét van és kissé hideg, nem akaródzik kimászni a jó meleg hálózsákból. Még kummantok kicsit, aztán fél hét felé, amikor a másik két nő elindult, felkelek én is.

Rosszul aludtam, mert fáj a torkom. Este szereztem a bárban Halls cukorkát, ami valamennyit segített. Hét körül keltem, összepakoltam, aztán készítettem a maradék 3 tojásból reggelit. Ittam egy Nescafét meg egy Aspirin komplexet, biztos, ami biztos.

Egy hónapja ballagok Portugáliában, ezért összeraktam egy kis videót, amiben összefoglalom az eddigieket és elmondom a további terveket, veszteségeket és egyéb "kulisszatitkokat".

Ma meleg lesz elvileg, plusz megint 30 felett megyek a gazdaságosság jegyében, ezért hatkor kelek Az emberek már pakolásznak ezerrel, negyed hétkor már mindenki ébren van.

Ma reggel is 7 előtt ébredek, de kissé hűvös van a szálláson, ezért nem kapkodok kimászni a hálózsákom melegéből. A többiek már javában nyüzsögnek, de engem nem zavar, nem engedem magam felpörgetni általuk, végül úgyis ugyanoda érkezek majd, mint ők.