A fél hetes laza ébredést reggeli híján gyors negyed nyolcas indulás követte. Jó lenne viszonylag korán odaérni Santiagóba, mert mára 31 fokot mondanak, ami errefelé olyan délután kettő körül tetőzik.

Hétkor ébredek ismét, kint esik az eső. Annyira nem lepődök meg, sajnos számítottam rá, egész este esett. Kényelmesen összekészülök, felteszem főni a maradék 3 tojást, majd lassan negeszegetem a nem létező reggelit, ami mégis létezik: pirítóst lekvárral, joghurttal és egy jó kávéval.

 A Francia Út és a Norte után idén végre sort kerítek a Camino Portugál Útjára. Eredetileg is ezt az utat szerettem volna bejárni, de mivel anno teljesen amatőr voltam a témában, így a Franciával kezdtem inkább. Aztán pedig a nehézsége miatt a Nortét jártam be másodiknak, hogy minél jobb fizikummal…