Reggel 7:30-kor indul a busz, de nem teljesen tiszta az, hogy honnan. A házigazdám szerint a bolt elől, ahol (elvileg) van kirakva egy menetrend is. Na, azt nem találtam sehol, sem a másik két srác, akik szintén elindulnak ma reggel haza Stockholmon keresztül.

Meghoztam a döntést, inkább hallgatok a jelekre és nem kockáztatok. Nem volt könnyű, de megkönnyebbültem, majd máskor lejárom újra a déli szakaszt, amikor jobb állapotban leszek. Nagyon jó kis túra volt ez, rengeteget adott és sokat tanultam belőle. A Jackvik-Budapest hazaútról és Stockholmról ide…

Reggel meleg vizes tusolással kezdem a napot, majd ruhaszárítás következik a király szárítószekrényben. Gyors kaja jön a konyhában (csak a szokásos zabkása) mejd összerámolok és várom a reggeli hajót.

Az éjjel szeles volt, de a sátor jól állta, nem volt hiába a sok tegnap esti mókolás, hogy a köves talajon rendesen ki legyen feszítve a ponyva. Egész jót aludtam, de hat helyett csak nyolckor sikerült felébrednem. Gyorsan reggeliztem egyet (a szokásos kása-kávé csúszott le), bár ezúttal inkább…

Reggel hétkor ébredek, szerencsére szép az idő. A kajautánpótló csomagom itt figyel a sátorban, remélem belefér majd belőle minden a hátizsákba. Elvben kábé ugyanaz van benne, mint amivel elindultam a Kungsleden első felére, szóval gond nélkül be kellene férnie.

Hatkor ébreszt a telóm a sátorban, de vagy 10-12 percig nem nagyon akaródzik kimászni a jó meleg túrapaplan alól. Reggelire most bulgurt nyomok és kávét. Nem lett a kedvencem ez a kaja, de sajnos elfogyott a zabkásám. Sebaj, délután már megint lesz bőven belőle.

Ma reggel hatkor kelek, mert a hajó a kiírt 9 óra helyett a várható nagy szél miatt 7:30-kor indul. Az idő (eddig) szép, jól aludtam, bár a térdeim és a bal bokám kicsit fájnak, de annyira szerencsére nem vészes a dolog.

Reggel 8:00-kor ébred a ház. Gyönyörű napsütés van, a házigazda szerint ma is olyan nap lesz, mint tegnap. Reggelire csokis granolát eszem instant kávéval, majd összerámolok. Vizet hozok a reggelihez megint a patakról, hogy úgy hagyjuk itt a helyet, ahogy tegnap találtuk.

A Sälka nevű menedékház mellett ébredtem a király kis sátramban. Az első gondolatom az volt, hogy milyen hálás vagyok Kornélnak, hogy egy ilyen király túrapaplant készített nekem. Egy rossz van benne: nehéz kiszállni belőle a hidegbe, ezzel még kezdenie kellene valamit...

A harmadik napom reggelén 6:30-kor keltem ismét teljesen magamtól, majd 1-2 perc múlva ébresztett volna a telefonom. Alaposan kialudtam magam, nagyjából összesen 9(!) órát sikerült és a remek fűtés miatt nem is fáztam, minden rendben volt.

A reggel hatos kelésből végül csak nyolcas lett, mert úgy döntöttem, hogy indulás előtt inkább kipihenem magam rendesen. Itt úgyis világos van nagyjából este tízig, így majdnem mindegy, hogy mikor indulok.

Reggel hétkor keltem, a finnek még csendesen aludtak. Kimentem a konyhába, vittem magammal a még este a szobai asztalra kikészített reggelimmel, ami csokis gofri, banán és joghurtos gyümölcspüré kombója, vagyis csupa olyan dolog, amiket valószínűleg nem nagyon fogok enni a közeljövőben.

A vonaton ébredek szinte pontosan 5:00-kor. Furcsán világos van és teljes csend, mindenki alszik. Csodával határos módon senki sem horkolt, a vonat pedig nagyon csendesen és simán haladt végig. Egyedül arra ébredtem fel néha, amikor nagy ritkán bemondták a következő megállót, vagy amikor kicsit…

Hajnali fél ötkor már a Liszt Ferenc reptéren baktatok a csomagommal a terminál felé. A kocsimat a legolcsóbb, legtávolabbi parkolóban hagytam egy hónapra, ez 15.000ft volt, ami épp csak picit több, mintha két taxival mennék. Igaz, hogy a busz jóval olcsóbb, de szívás ilyen korán ekkora pakkal…

A csomagomat alaposan át kellett gondolnom, mert nem csak a ruháimat és az egyébként nagyon könnyű  sátramat kell cipelnem, de elég sok élelmiszert is, ami tetemes plusz súlyt jelent egy ilyen túrán.

A munkám miatt augusztus második felében tudok csak elindulni a Kungsledenre, ami még egészen jó időpontnak mondható. Elvileg szeptember 20-ig tart ott a túraszezon, utána már jön a mostohább időjárás a sarkkörön. A 440 kilométer hosszú túrát 20-30 nap alatt szokták végigjárni az emberek, így…

Még a COVID előtt volt pár tervem, de sajnos mind ment is a levesbe, ahogy kellett. Idén viszont elhatároztam, hogy ha mindet nem is, de legalább egyet megvalósítok a 2020-ban elmaradt utak közül. Ezért augusztus vége felé elindulok Svédország északi részére, a sarkkörre, Lappföldre és terveim…