A Sälka nevű menedékház mellett ébredtem a király kis sátramban. Az első gondolatom az volt, hogy milyen hálás vagyok Kornélnak, hogy egy ilyen király túrapaplant készített nekem. Egy rossz van benne: nehéz kiszállni belőle a hidegbe, ezzel még kezdenie kellene valamit...

A párnám sajnos úgy tűnik, hogy ereszt. Nem gyorsan, de úgy fest, hogy lett rajta valami lyuk, mert éjjel a felére lapult és rá kellett fújnom. Sebaj, három évet kibírt, sokat aludtam rajta. Ha megtalálom a lyukat, megpróbálom megjavítani, ha meg nem, akkor alszom egy zsák ruhán.Az éjjel havazott fent, a konyha mögötti hegyek tetején látszik a friss hó. Itt a völgyben ebből eső volt, a sátram viszont szerencsére hibátlanul teljesített, bírta a vizet és az errefelé elég erős szelet. Bár hoztam magammal füldugót és melatonint is, hogy a hangos viharok alatt is tudjak aludni, nem volt rá szükség. Olyan fáradt vagyok esténként, hogy történhet bármi, szinte azonnal elalszom.

• 
• 

Hét óra van, ismét magamtól ébredek. Kihasználom a menedékház adta lehetőségeket (ha már befizettem) és elmegyek latrinába, majd beülök a kellemesen meleg konyhába reggelizni. Zabkása és kávé a már szokásosnak mondható menü. A termosz/sátorfűtés/kulacsot megtöltöm meleg teával, jó lesz az majd később, a délelőtt folyamán, hogy ne hideg vizet igyak. Megnézem a minden menedékházban kihelyezett időjárás-előrejelzést és örömmel konstatálom, hogy jobb idő várható. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy ez csak erre a környékre vonatkozik, 20 kilométerrel arrébb már lehet teljesen más a szitu, mint itt, én pedig hamarosan elhagyom ezt a területet. De a remény hal meg utoljára, hátha arrébb is kellemes lesz.Este nem tervezek újabb menedékház melletti alvást, nem fér bele ennyiért túl gyakran, tartogatom a lehetőséget inkább az esős hidegebb napokra, de persze ez változhat. Már majdnem elindulok, majd eszembe jut, hogy negkérdezem a boltost, hogy van-e esetleg nagyobb esőhuzatjuk eladó, mert sajnos a zsákomhoz adott gyári elég neccesre van tervezve. Ha már meg van tömve a zsák, akkor elég nehezen megy rá, de ha kulacsok is vannak az oldalán, plusz esetleg használ az ember valamit a sok hevederből, ami különböző dolgok zsákra rögzítéséhez való, akkor már teljesen használhatatlan. Másoknál is láttam ugyanezt a gondot, sokan mennek Osprey táskával.

A nő erre előhozott egy dobozt, benne egy csomó tárggyal, amik szerintem az elhagyott dolgok voltak és elém pakolt 2-3 esőhuzatot. Volt ott egy Fjallraven, meg egy ugyanolyan zöld Osprey, mint az enyém, csak 10 literrrel nagyobb táskához való. Ez tökéletesen illeszkedett a zsákomra, úgyhogy ott hagytam helyette az enyémet, hátha az meg valaki másnak lesz hasznos. Nem fogadott el érte pénzt, sőt, mondta, hogy vigyem el az enyémet is, de persze nem tettem.

• 
• 
• 

A táj nagyon szép volt, élveztem a sétát. Egyszer csak egy orosz srác előzött meg egy pallónál, félreálltam, mert éreztem, hogy gyorsabb, mint én. Olyan 10-20 méterrel előttem ment a pallókon, mikor egyszer csak megállt és felemelte a kezét. Megálltam én is és megpillantottam a rénszarvasokat, akik nem messze tőlük egy dombtetőn legelészték a zúzmót. Végre! Ma is láttam rénszarvast! Nagyon megörültem neki, bár fotózni nem sikerült őket, mert elballagtak a gerinc mögé.Kicsit később egy kis menedékházat találok, benne 2 német főzőcskézik. Jó fejek, szóba elegyedünk amíg készítek magamnak egy kis kaját, meg megmelegszem kicsit. Közben befutnak még páran, akik leülnek kint a ház előtt, de már csak akkor veszem észre hogy ott vannak, amikor indulok tovább.

Rénszarvasbogyó

Rénszarvasokkal is egészen gyakran találkozom, nem egy idegbeteg társaság. Ha észlelik, hogy jövök, lassan arrébb baktatnak, semmi hirtelen mozdulat. A következő menedékház a 12 kilométerre lévő "Singi" nevű lesz, oda tartok, közben agyalok, hogy onnan merre menjek tovább. Van ugyanis egy tervem...Az aljnövényzetet megfigyelve észreveszem, hogy gyakorlatilag az egész egy egybefüggő áfonyamező, úgyhogy bár már látni lehet a menedéket, mégis inkább nekiállok legelni, mert ez az egyik kedvenc gyümölcsöm. Kisebbek ezek, mint otthon a boltiak, de rengeteg van belőlük és nagyon finomak. Van egy másik hasonló bogyó, ami ráadásul az áfonya mellett nő, könnyű őket összekeverni. Ez kicsit sötétebb színű és nem finom, de szerencsére nem mérgező.A Singi menedékhez érve az időjárás is kellemesre változik. Lepihenek kicsit, eszem pár falatot a kinti padon. Itt elágazik az ösvény: lehet tovább menni a Kungsledenen, vagy lekanyarodni Svédország legmagasabb hegyéhez, a Kebnekaise lábához. Ez volt a tervem, hogy ha belefér és jó az idő, megpróbálok felmenni rá. A házigazda szerint jó idő várható holnap, ezért összepakolok és elindulok a hegy irányába, hogy kicsit még megfejeljem ezt a kalandot.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

A Kebnekaise felé vezető út szinte még varázslatosabb, mint az eddig bejárt szakasz. A kanyon melletti hegyek monumentálisnak tűnnek, a lezúduló patakok pedig mintha egyenesen az égből esnének, majd folynának elém. Én meg ebből iszom. Egy srác pont arra jön, amikor a kulacsomat töltöm és ismeretlenül is megszólít, hogy ugye, hogy milyen fantasztikus ez a rész?

Valóban még világosban odaérek, ez a szakasz annyira nem volt nehéz, bár 1-2 helyen azért kellett sárban cuppogni. Minden esetre ha nem is jön össze a holnapi hegymászás, a környék miatt akkor is bőven megérte erre jönni. Sokan a Kungsledent is itt, vagy az utána következő ponton, Nikkaluoktában fejezik be (vagy épp kezdik el,  iránytól függően), ezért elég sok itt az ember. A komplexum valóban olyan, mint egy szálloda és örömmel hallom, hogy van áram, mosoda és ZUHANYZÓ! Nincs mese, a mai fogadalmamat megszegve befizetem a 250 koronát és kimosok, meg így 4 nap után a zuhany sem esik rosszul...A túraboltos lányt megkérdezem a hegymászásról, mert indítanak vezetett túrákat. Sajnos (vagy szerencsére?) a létszám már betelt, de azt mondja, hogy nyugodtan vágjak neki egyedül, mert ki van jelölve az út és másnapra az erre megszokotthoz képest extra-szuper, nagyon ritka jó időt jósol a meteorológus. A lényeg, hogy induljak el nagyjából 6, de legkésőbb 7 felé, hogy legyen bőven időm megjárni az utat.Kérdezem, hogy milyen felszerelést béreljek hozzá? Látom, hogy sokan bakancsokat próbálgatnak, meg hágóvasakat pakolnak, amiket az imént béreltek ki náluk. Megnyugtat, hogy ezekre semmi szükség, egy sima bakancsban teljesíthető a feladat, csak vigyek bőven meleg ruhákat, mert NAGYON hideg van fent és a szél is brutál tud lenni. Na, gondolom, ezt most elég olcsón megúsztam: se vezetett túra, se felszerelés. Remélem egyik sem fog fent utólag hiányozni majd.Ennek örömére a boltban meglepem magam egy sörrel meg egy kólával (cirka ezer forint darabja), aztán beülök a kajáldába és mindenemet töltőre teszem. Szerencse, hogy hoztam a négyes elosztót, mert így  is sok idő, mire mindent feltöltök majd vele.Itt nincs veszély, egészen nyugodtan le lehet mindent tenni, mert senki nem fog hozzányúlni a töltőn hagyott cuccomhoz, úgyhogy elindulok sátrat állítani. A lényeg, hogy 50 méternél messzebb kell lennie a sátornak az épületeknél, ezt a szabályt kell csak a boltos szerint betartani.Egy kis bozóttal körülvett részt találok (itt már vannak növények!), ami közel van és sima a terep, itt állítom fel a kéglimet. Ekkor esik le a tantusz, hogy holnap este a hegymászás után is itt fogok aludni, de a sátramat túrabotok tartják és az kellene napközben fent a hegyen. De a sátrat meg itt kellene hagynom benne a cuccommal, mert csak a kis Gossamer Vagabondot viszem fel a kamerákkal és az ellátmánnyal. Na mindegy, majd reggel improvizálok valamit.

Visszamegyek a cuccokért, pihenek kicsit, olvasgatok és vizet forralok a fűtéshez. Este 10-kor fogom a fejlámpámat és kiballagok a sátramhoz. Berámolom a cuccaimat, felfújom a matracot és lefekszem, hogy holnap jó erőben legyek, amikor reményeim szerint felmegyek Svédország legmagasabb hegyére. Persze csak ha ő is úgy akarja...

Előző bejegyzések:

Mi a Kungsleden?

Felszerelések, kaja, utánpótlás

Az utazás megszervezése

Az utazás

Első nap

Következő bejegyzés:

Útinapló - ötödik nap - A Kebnekaise

Ha szereted amit csinálok és belefér, hogy támogatnád a következő utamat, állnád egy szállásomat vagy meghívnál egy szendvicsre, üdítőre, sörre vagy egy kávéra virtuálisan, mostantól megteheted ide-, vagy az alábbi képre kattintva:

Ha tetszett, nyomd meg a gombot!