Kungsleden trail - Tizenegyedik nap

2021. november 22. 07:05 - Pellegrino

Aktze – Parte - 22,6 kilométer

Ma reggel hatkor kelek, mert a hajó a kiírt 9 óra helyett a várható nagy szél miatt 7:30-kor indul. Az idő (eddig) szép, jól aludtam, bár a térdeim és a bal bokám kicsit fájnak, de annyira szerencsére nem vészes a dolog.kungsleden_trail_kiralyok_utja_svedorszag_blog_vlog_utinaplo_magyarul_aktze_parte_6.jpg

Gyors reggeli kása-kávé, aztán hajrá le a partra, nehogy itt hagyjon a mogorva öreg. Elvileg kilencen megyünk most át vele, 200 korona az út, azaz kábé 7.000 forint. A tegnap kimosott ruhám még nedves, egyelőre visszarakom a mosózsákba, majd a túlparton kiakasztom a hátizsákra száradni.

A hajóhoz vezető út jó minőségű pallókon vezet, többen haladunk most ebben az irányban. Főleg azok a szerencsések, akik itt a ház körül szálltak meg, vagy bent a házban. Gyanítom ugyanis, hogy akik fent táboroztak a Skierfe elágazásnál és majd a kilences hajóhoz jönnek le meg fogják szívni, hiszen nekik értelemszerűen nem szólt az öreg a korábbi indulásról.

Minden vizes és hideg a hajón, indulás előtt a zsákomra előrelátó módon felteszem az esőhuzatot és mindent beleteszek, hogy védve legyen. Az öreg két körben viszi át az embereket, mert nem férünk el ennyien. Én az elsőben megyek, nekünk jobb, mert még szárazon vesszük fel a mellényeket.

A túloldalon is megszívja az, aki a menetrend szerinti 9-es hajóhoz érkezik a parthoz, hiszen az ma már nem fog jönni. Érdemes emiatt nagyjából 1,5 órával előbb ott lenni azoknak, akik délről mennek (itt is, meg az előző számis helyen is), biztos, ami biztos. Mert ekkor maximum 1-2 órát veszít az ember (már ha nem nagyon durva az időjárás, mert akkor egyáltalán nem megy a hajó és akár napokig is dekkolhat a parton a delikvens).

Szerencsére mindkét helyen van menedékkunyhó a déli oldalon, szóval rossz időben be lehet húzódni akár egy teljes napra is. Elvileg szeptembertől ilyen hektikus a dolog, mert akkor jönnek a rosszabb idők, a reggelek meg kevésbé szelesek, ezért van a korábbi indulás.

A túloldalon szép fenyvesbe érünk. Elég korán van, még csak 7:40, 3,8 kilométert mutat a Garmin. A következő helyig 24 kilométer van, tehát elvben 27,8 körül érek majd oda, hacsak nem itt is le kell vonni a hajóutat, de ez majd kiderül a követkző útjelző táblánál. Pont jó, hogy ma indulok korábban.

Marcell, az új német cimborám marad a délutáni hajóig, mert nagyon kivan a bokája. Nem csodálom, hatalmas és nehéz zsákkal megy és nem túl rutinos, bár a fizikumával nincs probléma. Kérdezte, hogy szerintem a bokával mit lehet csinálni, mondtam, hogy sajnos azt kábé csak pihentetni. Megfogadja a tanácsot és csak az ötös (öt körüli) hajóval jön majd át. Talán Kvikkjokkban összefutunk, lehet, hogy tartok majd egy pihenőnapot én is félúton (ha jó a hely és úgy lesz kedvem) és neki is ott az utánpótlásos csomagja.

Az idő felhős, hűvös, de nem esik (egyelőre), a pár napja beharangozott hóviharnak pedig szerencsére nyoma sincs (egyelőre). A hajón oroszok és amerikaiak jöttek velem, előreengedtem őket. Így a vadállatoktól sem kell majd tartanom, mert mindkét páros olyan hangos, hogy kilométerekre elzavarja őket.

Szemből jön egy srác nagyon álmos fejjel, gondolom a hajó miatt kelt korán. Mondom neki a „jó” hírt, hogy majd talán délután ötkor fog csak tudni átkelni. Egy napja így megy a levesbe szegénynek. Ilyen ez a hely, nehéz tervezni, sok tényező bekavarhat.

Fél tíz felé egy fémhídhoz érek, nagyjából 5 kilométerre van a hajó érkezésétől. A hely mesebeli, van egy jó kis táborhely mellette, ahol akár 2-3 sátor is elfér. Picit feljebb újabb híd, előtte kis táborhely, nagyon szép ez is, bár a zúgó víz picit hangos, de ha délről jönnék, itt meg lehet pihenni átkelés előtt.

Tíz felé kisüt a nap, a fenyvest pedig lassan nyírfaerdő váltja fel. Leveszem a kabátot, de lehet, hogy 5 perc múlva visszakerül, annyira változékony itt az időjárás.

Szokatlan hang üti meg a fülemet: egy repülőgép! Talán a második, amióta itt vagyok, eddig fel sem tűnt a hiányuk. Nem számítva persze a helikoptereket, azok sokan voltak, főleg északabbra, ahol sok mindenre használják őket.

Kezdek éhes lenni, lassan majd eszegetni kellene valamit. Hegymászás jön, elég meredek, sziklás. Visszatér a hideg szél, felveszem a kabátot és tolom tovább rendületlenül. Nem sok táborhely van az erdőben errefelé, a hidaknál és a tóparton kívül összesen csak egyet láttam a 6 kilométeren.

A gerincen brutál szél lökdös, majd' lefagy az orrom. Fél tizenkettőkor érek a fennsík túlsó végére, ahol egy erdő kezdődik, tök jó, itt már a fák lefogják a szelet. Az út mellett kis táborhely van, mellette nem messze egy kis menedékház áll, megörülök neki és bemegyek kajálni. A legjobbkor jön, a fennsíktól kissé átfagyva nagyon jó egy szélvédett helyen meleg teát készíteni a kétszersültem mellé.

Egy bő fél órát dekkolok a házikóban, majd elöblítem a poharakat a patak vizével (nem bele a patakba, hanem távolabb a susnyásba!) és indulok tovább. Közben a nap is kisüt, de ugyebár ez itt nem lehet tudni, hogy meddig fog tartani.

A „Parte” nevű lesz a mai következő menedék, de onnan csak 16 kilométerre van Kvikkjokk, szóval túl tervezek menni rajta, hogy holnap mihamarabb odaérjek a csomagomhoz. Így a befizetett szállást teljesen ki tudom majd használni, mosni, tölteni, pihenni.

Balra a tegnapival vetekedő szépségű völgy előttem meg sziklakupac, persze azon kell átmásznom. Sebaj, hogy erőt adjon mentálisan, legelek előtte egy kis finom áfonyát, majd megindulok. Legalább most vízszintes a terep. A fennsík végéről már látni a tavat, aminek az innenső partjánál van a Parte menedékház.

Az erdőn viszont elég nehéz átjutni, nagyon lassan haladok a sziklákon, de most nem baj, mert korán indultam, nem kések le semmit. Az idő szép napos lett, úgyhogy elteszem a meleg ruhákat és egy kis csokival tuningolom a morált, egyszer majdcsak odaérek.
kungsleden_trail_kiralyok_utja_svedorszag_blog_vlog_utinaplo_magyarul_aktze_parte_55.jpg

Újabb fémhíd van az erdőben, a jobb korlátja meghajolva, láthatóan rádőlt egy fa. Errefelé már állítgatják a sátrakat az emberek, négykor a legtöbben már táboroznak. Nekem ez fura, nyolc előtt nem szoktam megállni, csak ha menedékház a cél.

Újabb király táborhelyeket találok egy újabb híd mellett. Ennek már neve is van: Gállakjåhkå, jelentsen az bármit.

Ha nem lenne még korán, eskü letáboroznék itt, annyira szép ez a hely is. Délután ötkor érek be a tábla szerint a Sareks nemzeti parkba egy hídnál, itt él a nagy Sarek jávorszarvas is.

kungsleden_trail_kiralyok_utja_svedorszag_blog_vlog_utinaplo_magyarul_aktze_parte_75.jpg

Egyszer csak egy szélesebb patak keresztezi az utat. Már épp elkezdek agyalni, hogy melyik kőről hová kell majd ugrani, amikor meglátom ezt a táblácskát. Pár méterre a fák közt ott figyel egy híd amin kényelmesen át lehet sétálni.

Fél hatra érek a meseszép kis tóhoz, mellette a menedék egy kis félszigeten áll, Kvikkjokk innen még 15km. A bokám eléggé kivan a sok sziklázástól, úgyhogy úgy döntök, hogy itt maradok inkább pihenni és inkább korán indulok, mint hogy idő előtt kinyiffanjon a lábam.
kungsleden_trail_kiralyok_utja_svedorszag_blog_vlog_utinaplo_magyarul_aktze_parte_82.jpg

A házikó környéke nagyon kellemes, beköszönök. Az udvaron egy ballonban vörösáfonyalé van, rajta tábla, hogy „Vegyél egy pohárral, de ne többel és ne kevesebbel!”

Töltök is magamnak, nagyon jól fog esni, de ebben a pillanatban egy darázs folyik bele a poharamba a ballon csőréből. Elengedem az állatot és iszok, de előtte jól megnézem, hogy nem került-e bele egy kollégája a poharamba. Ebbe ugyanis bele lehet fulladni, ha az ember véletlenül megiszik egy darazsat és az megcsípi a nyelőcsövét. Gyerekkoromban otthon a strandon sajnos történt egy ilyen eset, azóta a szabadban odafigyelek erre...
kungsleden_trail_kiralyok_utja_svedorszag_blog_vlog_utinaplo_magyarul_aktze_parte_86.jpg

A menedék házigazdája egy őszes úr, aki nagyon kedves ember. Beinvitál a konyhába kicsit, mert egy barátjával együtt rögtönzött hegedűkoncertet ad a vendégeknek. Nagyon furcsa és különleges élmény a faházban a semmi közepén a félhomályban hallgatni őket.
kungsleden_trail_kiralyok_utja_svedorszag_blog_vlog_utinaplo_magyarul_aktze_parte_85.jpg

A sátorhelyem nagyon kényelmes és védett, jó lesz itt aludni. Várok, hátha szerencsém lesz az északi fénnyel, mert tiszta az ég, de sajnos nem jön, úgyhogy lefekszem. Egyre fogy az esély, hogy lássam a fényt...

Előző bejegyzések:

Mi a Kungsleden?

Felszerelések, kaja, utánpótlás

Az utazás megszervezése

Az utazás

Első nap

Következő bejegyzés:

Útinapló - tizenkettedik nap

Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel a Youtube csatornámra ide kattintva, vagy kövess Instagramon, illetve a blog Facebook oldalára (ezt itt találod) is kiteszem majd a friss napi bejegyzéseket, amikor elkészülnek.

Ha szereted amit csinálok és belefér, hogy támogatnád a következő utamat, állnád egy szállásomat vagy meghívnál egy szendvicsre, üdítőre, sörre vagy egy kávéra virtuálisan, mostantól megteheted ide-, vagy az alábbi képre kattintva:

blog_tamogatas_paypal_300_250_2.jpg

A támogatók neve a túráról készülő kisfilm végén a stáblistában is megjelenik majd!

Ha tetszett, nyomd meg a gombot!

arrow_outline_yellow_down.png

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://elcaminofrances.blog.hu/api/trackback/id/tr8116760214

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása