Reggel 7:20-kor indulok, szendvicsgyártás és reggelizés után. A szálláson nincs kávé (még egy nyomorult automata sem), ezért el kell jutnom élve egy bárig.

A korai indulási tervemet keresztülhúzta este 11-re érkező lakótársam, miatta háromnegyed nyolckor léptem csak ki a szállásról.

Most negyed nyolckor indultam kényelmesen, miután megreggeliztem. A lábam érezhetően sokkal jobb, ezért ma újra a hátizsákkal megyek, mint egy rendes zarándok.

Hajnali fél 5 múlt 10 perccel, én meg már itt állok teljesen felöltözve az udvaron. Mikor leesik, hogy még csak ennyi az idő, inkább bemegyek a konyhába reggelizni.

Reggel 6:30-kor léptem ki a kapun, ez egy nagyon durva éjjel volt. Egy részeg vagy kattant faszi ugyanis hajnalban felkelt, és ott a szobában lehugyozott pár táskát. Nem dobták ki a helyről, szóval onnantól nem aludtam valami nyugodtan.

Reggel negyed nyolckor indulok. Attól tartottam, hogy később van, de szerencsére csak a többiek indultak viszonylag korán. Az idő szép napos és szélmentes.

Reggel pontosan háromnegyed hétkor hagyom el a szállást. Az út a gyönyörű belvároson, majd egy hídon át a nem túl szép külvároson keresztül vezet ki León-ból.

Mivel szakadó esőben érkeztem meg tegnap León-ba, ezért jól rommá áztam. Plusz mert már nagyon sok napja úton vagyok, engedélyeztem magamnak egy pihenőnapot összekötve egy kis városnézéssel. Így legalább regenerálódok kicsit, meg a bakim is megszáradhat idő közben.

Siker, pontban hatkor elindulok. Kifejezetten kellemes idő van a korai óra ellenére, épp hogy nincs melegem a dzsekimben.

Ilyen későn még soha nem indultam, már negyed kilenc van. Nem aggódok, mert bár egy harmincas van Reliegos-ig, előrelátó módon foglaltam szállást még tegnap délután telefonon.

A szállásom olyan kényelmes volt, hogy már csak hárman voltunk benne mire felébredtem. Nem baj, ma úgyis úgy döntöttem, hogy rövid napot tartok, mert a tegnapi nagyon húzós volt.

Háromnegyed hétkor megyek kifelé a cuccaimmal a világ legócskább szálláshelyéről. Az alattam alvó faszi miatt kishíján gyilkossá váltam, úgy horkolt, és az ágyrángatásra is csak percekre hagyta abba, hogy azon gondolkodtam, hogy hogyan, és hogy mivel hallgattassam el.

Reggel 6:20-kor már útra készen kint álltam a szállás épülete előtt. Hűvös, de kellemes (9 fokos) idő van, szerencsére csak minimális széllel.

Hajnali 5:45-kor már a földszinti közösségi térben kávéztam, hatkor pedig el is indultam kifelé a még sötét Burgos városából.

Ez a nap a találkozások napja volt. Én ébredtem először madárcsicsergésre, gondoltam kb. 6 óra lehet, komótosan kimentem hát a fürdőbe készülődni. Negyed óra múlva mindhárom hálótársam fent volt, ezt onnan tudom, hogy kivétel nélkül mindegyik eljött a nyitott ajtajú üres sötét fürdőszoba mellett…

A 6:50-es indulás előtt fánk, instant kávé és narancs dzsúz volt a reggeli menü. A madarak már javában csicseregnek, felhős az ég, de nincs nagy szél. Egy kulacs elég lesz ma is, sűrűn lesznek a falvak, lehet majd út közben tölteni, így újfent megspórólhatok fél kiló súlyt.

Hat előtt sikerült ma az ébredés, finom reggelit csináltunk lágytojással, joghurttal, virslivel, majd lefojtottuk egy kis automatás kávéval. Készítettünk szendvicseket, majd 7:10-kor start: irány Belorado!

Fél hétkor startoltunk el a tervezett hét óra helyett, mert a szálláson elég korán elkezdtek zörögni a népek. Cserébe a település mellett gyönyörű napfelkelte fogadott, ezért megérte korábban elindulni.

Reggel hétkor szokás szerint ma is megvolt az indulás. Kellemes meleg időben kezdtük meg a csajokkal a mai nem rövid -összesen 30 kilométeresre tervezett- szakaszt.

Reggel hatkor kelés, hétkor pedig indulás szokás szerint. Susan-nal elbúcsúztunk egymástól, lehet, hogy még összefutunk később, sosem lehet tudni.