Van egy régi barátnőm, Szántó Nikolett, aki rettentő sokoldalú. Amellett, hogy a világ legjobb autóversenyzői közt tartják számon (innen az ismeretség), emellett restaurátor művész és grafikus is egy személyben. A napokban megkért, hogy segítsek neki egy videót összerakni, majd mivel ismeri a blogot, elküldte nekem egy régi munkáját, melyen egy híres Caminós jelenetet ábrázoló festmény restaurálását és történetét mutatja be lépésről lépésre és megengedte, hogy közzétegyem itt a blogon. Íme tehát a ritkán látható restaurálás folyamata és az akasztott zarándokfiú története!
A történet
Szent Jakab legendája; az akasztott zarándokfiú története
A festmény a 17. század közepén készült, Észak-Rajna-Vesztfália területén, alkotója ismeretlen.
A kép Szent Jakab legendái közül „Az akasztott fiú történetét” ábrázolja. A festmény narratív jellegű, ábrázolásmódja középkorias, négy jelenetben „meséli” el a legendát.
A 17. századra már több útvonal is kialakult, a Szent Jakab csodatévő testéhez zarándoklók számára. A Santiago de Compostela-ba tartó zarándokútvonalak közül, az észak-rajna-vesztfáliai területen áthaladó útvonal egyik története, hiszen a kép származását is ide köthetjük. Valószínűleg egy ezen a területen elhelyezkedő kolostor vagy zarándokszállás tanító jellegű festménye lehetett.
A festményt a Magyar Képzőművészeti Egyetemen restaurálták 2009-ben. A restaurálás előtt a műtárgy több darabban volt. A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a festményrészletek eredetileg összetartoztak. A bal felső történetet külön választották a többi résztől és vakkeretre feszítve állították ki, ezért jobb állapotban volt, mint a festmény többi része, amit addig pincében tároltak feltekert állapotban.
A legendát az irodalom több helyen is említi (Legenda Aurea, Magyar Anjou legendárium, Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II.). A jelenetek ezzel egyezést mutatnak. A legenda szerint a zarándokok - egy három tagú család - Santiago de Compostela-ba tartanak.
Út- közben betérnek egy fogadóba (A jelenet). A fogadós lányának megtetszik a zarándokfiú, aki nem viszonozza a lány vonzalmát.
Ezért a fogadós és lánya bosszúból egy aranyserleget rejt az alvó vendégek zsákjába (B jelentet). A fiút elítélik, és felakasztják, a zarándokszülők pedig folytatják útjukat, felajánlva azt halott gyermekük lelki üdvéért. Mikor visszatérnek, látják, hogy a fiú még él (mert Szent Jakab életben tartotta). A szülők, hogy leszedhessék gyermeküket a bitófáról, elmennek a bíróhoz, aki azonban nem hisz nekik, és az mondja: „Úgy él a ti fiatok, ahogy ezek a sült madarak a tányéromban”.
Ekkor történik meg a „kakas- csoda” vagy „csirke-csoda”, a madarak élve elrepülnek (C jelenet).
Az utolsó jelenet (D jelenet) a hazug fogadós büntetését ábrázolja.
Az A jeleneten láthatóak olyan részletek is, melyek a fogadós hazug természetére utalnak: róka embléma, tőr a fogadós oldalán, a fogadós zöld színű nadrágja.
A C és D jeleneteken a zarándoklatról visszatért szülők kalapján, illetve a felső ruházatukon zarándokjelvények vannak: kagyló és a keresztbe tett zarándokbotok.
A jelenet alatti szöveg valószínűsíthető fordítása:
- Jacobs Grab zubesuchen Sind /Zuge?/ zogen sindt „Szent Jakab sírját meglátogatni odazarándokoltak
Durch eynen falschen Wirdt betrogen Egy hamis kocsmáros által megcsalattak”
B jelenet alatti szöveg valószínűsíthető fordítása:
Der einen, Golden Kopp gantz heimlich Bracht dem „Egy arany(os) kupát titokban hoztak
Alten Vatter in seinen pilgram Sack staeckt Öreg apának zarándok zsákjába dugják”
A C jelenet alatti szövegből csak töredékek értelmezhetőek:
… den Vatter betrogen… … a megcsalatott apát…
A D jelenet alatti szöveg nem értelmezhető
Analógiák:
16. századi Szent Jakab ábrázolások: Szent Jakab oltár (Esztergom, Keresztény Múzeum), Szent Jakab és Szent Kálmán, freskórészlet (Gelence), A „Csirkecsoda” 1520 körül (Winenden), Amico Aspertini (?): Négy jelenet Szent Jakab történetéből, predella, 1515, lt. 1450 Szépművészeti Múzeum, jelenleg kiállítva a Nagytétényi Kastélymúzeumban. További analógiaként szolgálhatnak a német szakirodalomban említett 14. századi „zarándoktáblák”, melyek hasonlóan dolgozzák fel a szentekhez köthető történeteket. Erre példa: Friedrich Herlin: Szent Jakab oltár, Rothenburg, Jakab templom, 1443 (fotó J. Taubert: Fabrige Skulpturen könyvéből), és a Szent Quirinus legendáját 11 jelenetben ábrázoló táblakép, 1500-1510-ből (München). Ezen kívül a festmény rokonítható az úgynevezett Albert-táblákkal (17-19. század), melyek szintén a szenthez köthető legendák jeleneteit ábrázolják hasonló feldolgozásban. Genoveva Nitz: Albertus Magnus in der Volkskunst, Die Alberti-Tafeln, 1980, Zürich.
A kép anyaga: vászonra festett olajkép
A kép méretei: Teljes méret: 192 x 186,5 cm
A műtárgy tulajdonosa: Isai Liven, Köln
Készítette:
Szántó Nikolett
A restaurálás lépései (galéria)
Kakucs Lajos könyvében is szerepel ez a legenda:
Érdekesség: A "csirke csoda" miatt tartanak a mai napig egy-egy élő tyúkot és kakast a santo domingo de calzadai templomban. Erről Nényei Zita is beszámolt, a '90-es évekbeli útján is látta a madarakat. 
Állítólag minden nap másik csirkéket tesznek oda, hogy ne kínozzák az állatokat.
Zita előadását ide kattintva találod!
Csatlakozz hozzám Facebook-on, Instagram-on és iratkozz fel Youtube csatornámra is, hogy ne maradj le a következő érdekességekről sem!
Ez is érdekelhet:
Inspiráló filmek és videók - Francia Út
Inspiráló filmek és videók - Camino del Norte
Nehézségekkel is teljes életet élő zarándokok
Ha tetszett, nyomd meg a gombot!
