Későn kelt a brigád, kiélveztük még utoljára a saját ház kényelmét. Kaptunk rendes reggelit és nem kergettek ki minket, úgyhogy sajnos semmi nem motivál minket arra, hogy elhagyjuk a bázist.
Nyolc után pár perccel vettük csak rá magunkat az indulásra nem túl lelkesen, ezúttal már kissé szemerkélő esőben.
A kis szemerkélés nem tartott sokáig. Felvettem az esőruhákat, majd ami ezután következett nagyjából 5 kilométeren át, azt ezzel a kis videóval mutatom meg inkább:
Amikor kiértem a főútra rendbeszedni a toalettemet Zeke és Hoai-Nam ért utól, akik elmesélték, hogy páran becsokiztak a villámlástól és megálltak inkább.
Mi továbbmentünk együtt és betértünk az első bárba egy forró tejeskávéra, ami azonnal vérré vált. Ma csak 15 kilométer van betervezve, amit nem bánok, ráadásul a - remélhetően nehezebbik- harmadán már túl is vagyunk.
Zeke focizott egy helyi kisráccal a bárban, amíg a nagymamája sütött nekünk friss tortillát reggelire
Háromnegyed tizenegykor már újra úton voltunk, amikor egy kereszteződésben oldalról mejelent a dán lány, meg az egyik amerikai, éppen akkor, amikor mi odaértünk. Tíz perccel később egy másik kereszteződésben balról érkezett Javi és Andreas. Nagyon röhögtünk, ha ezt megbeszéljük, akkor sem lehetett volna így összehozni.
Egy autópályahíd felé ballagtunk az aszfalton tizenegykor, nagyjából félúton lehettünk. Most senki nem reklamált, hogy nem földúton kell mennünk az esőben. Mindenki meleg zuhanyról és szárítógépről ábrándozott.
A híd alatt éttermet találunk és mivel az eső épp erősödik, a brigád fele inkább behúzódik ide. Mi folytatjuk az utat a sötét erdőn keresztül a két amcsival és Javi-val, másszuk a sáros hegyet ezerrel.
Fentebb aztán a jóval biztonságosabb aszfalt mellett döntünk, azon megyünk inkább tovább, mert nem szertnénk ebben a nyálkás dzsuvában a hegyen elesve baleseteket.
Király strand mellett sétálunk el, a többiek észre sem veszik, míg nem szólok, csak menetelnek előre a csuklyájuk alá bújva. Meg is beszéljük, hogy milyen király lenne, ha sütne a nap, akkor itt csobbanhatnánk egyet. Részben mondjuk így is megvagyunk, mert mindenki csurom vizes, csak nem annyira élvezzük.
Egy Barcellina nevű kis faluba érve tanácskozunk kicsit, hogy továbbmenjünk-e a következő városba, vagy maradjunk inkább a helyi municipalban. Arra jutunk, hogy a következő hely ezzel ellentétben egy város és csak 2 kilométerre van, úgyhogy inkább odamegyünk.
Nem bántuk meg a dolgot, ugyanis a hely csodaszép. A szállás kicsit drága, fejenként 15€, de a városka kellős közepén van. A szépséghibája, hogy inkább amolyan hotelféle, mint zarándokszállás, úgyhogy mosodája például nincsen, de ezt simán áthidaljuk a mosdókagylóval és a szárítókötelemmel.
Kimostunk kézzel, majd kiteregettünk a szobában kihúzott kötélre, aztán inkább elmentünk a pár sarokra lévő mosodába, hogy biztosan minden megszáradjon.
A srácok egy kocsmában kötöttek ki ahol - szerintük erősen felejthető - menüt ettek. Páran inkább elmentünk a boltba, majd beültünk sörözni egy jó kis rockkocsmába.
Költés:
Kávé 0, (Zeke meghívott)
Szállás 15€
Bolt 3,75€
Mosoda 3€
Sör 4€
Szumma 25,75€ < 30€ úgyhogy megint megvagyok!
Csatlakozz hozzám Facebook-on is!
A blogra feliratkozhatsz, így nem maradsz e a legújabb posztokról, csak klikkelj az alábbi képen látható módon a "Követés" gombra:
Ha tetszett, kérlek nyomd meg a gombot!
