Camino del Norte - 9. nap - Pobena - El Pontarrón de Guriezo

2018. június 24. 18:00 - Pellegrino

Ma reggel egységesen 6:30-kor kelt fel a nép. Egy azaz 1 darab klotyó volt összesen a jelen lévő összesen kb. 25-30 faszira, szóval nem sok jóval kecsegtetett az ügy. Mivel itt sincs rendes konyha, ezért terveim szerint mikrós omlett fogok készíteni reggelire életemben először.

1529690035135.jpg

Mivel itt a hűtőben lelt tojásokat használom, előbb letesztelem, hogy jók-e, azaz egyenként egy pohár vízbe teszem őket. Ha lemerül, akkor valószínűleg okés, ha feljön, akkor jobb kukázni.  Utána kissé felverem, szórok bele sót és egy kis reszelt sajtot, majd két percre maximum fokozaton beteszem a mikróba, de a forgó rész szélére, hogy ne csak a közepe készüljön el. Bejött. Be is pattintom egy bagettbe egy kis sajtkrémmel, megy rá majonéz és kész az energiabomba. Két tojásért cserébe két kis lekvárt ott hagytam, hogy ne csak elvegyek a közösből, mert az nem fair dolog.

1529689923990.jpg

Egy óra múlva, azaz 7:30-kor lépek ki az ajtón utolsóként. A hospitalero végig ott topog a sarkamban, mintha attól félne, hogy kiugrok az ablakon az ajtó helyett vagy ellopom az egyik matracot.

1529689941501.jpg

Az idő végre napos lett, elindulunk jó magyarosan szabályt szegni. A helyzet az, hogy az emberünk tegnap este mindenkinek elmesélte, hogy a hegyi (=parti) út le van zárva az esők miatt, ezért mindenki menjen szépen a belsőn a falvakon keresztül az aszfalton. Tamás viszont előző nap üzent, hogy ezt ne kajáljuk meg, mert ő se tette és semmi gáz nincs a parti szakasszal. Fel is megyünk hát a hegyre, reggel 8:00-kor pedig már a túloldalon ereszkedünk, és azt beszéljük, hogy délután tuti bemegyünk a vízbe, ha továbbra is ilyen szép napos lesz az idő.

1529689906800.jpg

Lejjebb észrevesszük, hogy a part irányából is csatlakozik egy út, szóval valószínűleg az lett volna a panorámaút eleje, ha a városkától az első emelkedő tetején jobbra indulunk el. Forgatok egy kicsit, ezalatt a többiek előremennek, így egyedül maradok. Nem bánom, annyira szép minden errefelé.

Pellegrino (@elcaminofrancesblog) által megosztott bejegyzés,

Sebaj, lesz még ma panoráma azt hiszem. Pár száz méter múlva van is, tökéletes időben az óceán partán ballagok a hegy oldalán. El sem hiszem, hogy milyen gyönyörű!

1529689999010.jpg

Fura alagúton keresztül vezet az út, aminek a túloldalán valami egészen oda nem illő ipartelepet pillantok meg a sziklás part szélén. Az út csodás, nem győzök ámulni rajta és fotózok, mintha muszáj volna. A napsütésnek is nagyon örülök, az elmúlt időben nem nagyon volt benne részem. Egyszer csak németek jönnek túrautánfutóval, ezen az úton ők az elsők, akiket ilyen cuccal látok menni.

1529690015946.jpg

Kicsit távolabb, Onton előtt autópályahíd alatt megyek át, majd alatta lereszkedek a völgybe. Figyelem a németeket, akik meglepően könnyen és gyorsan leérnek az utánfutóval az egyenetlen magas füves terepen. A falu közepénél elágazik az út, választható a parti (Costa) vagy a falvakon át a hegyek közti belső út. A parti kb. 3-5 kilométerrel rövidebb, én ezt választom, mert elhatároztam, hogy lehetőség szerint mindig a parton fogok menni, mert falvak vannak otthon is.

1529689973787.jpg

Az autóút mellett megyek fel a hegyre, de megállok egy kis buszmegállószerű helyen pár percre egy benzinkúttal szemben. Agyalok egy kávén, de végül úgy döntök, hogy inkább valami autentikusabb helyen iszok majd. Nyújtok, NAPTEJEZEK(végre!) és megeszem a reggel készült még remélhetőleg szalmonellamentes szenyámat. A németek kicsit előrébb vannak, közben két idősebb hölgy is elmegy mellettem, majd nagyjából 5 perc múlva visszajönnek együtt tanácstalan fejjel. Na igen, itt nincs jel 50 méterenként. Odaszólok nekik nyugiban, hogy arra kell menni az úttesten, pattanjanak vissza bátran. Kicsit hitetlenkedve elindulnak, majd pár száz méter múlva rögtön 2 jelet is talának.

1529689860324.jpg

Kurvtya meleg van, de nem sír a szám, eddig esett és erre vártam. Ma a ruhák is megszáradnának a zsákon, ha lett volna eszem reggel kimoshattam volna gyorsban a tegnapiakat. Lehet, hogy út közben megoldom, mert a mosószerem környezetbarát. Tízkor a hegytetőről megpillantok egy városkát, gondolom oda tartok. Nemsokára egy vizes pólót lelek az aszfalton, csak valami kolléga veszíthette el szárítás közben. Nekem most úgyis van hely a zsákomon, meg eddig is több ember után vittünk már cuccokat, belefér, felakasztom száradni mintával kifelé, hátha a gazdája meglátja.

1529689878409.jpg

Csoda csehó van a kanyarban, úgyhogy: it's cortado time! A kilátás beszarás, a kóla hideg, a kávé forró és finom, megéri a 3 eurót. Kicsit pihenek a napernyő árnyékában és nézem a brutál kilátást. Elindulok és rájövök, hogy egyedül megyek, úgyhogy betolok egy kis Volbeat-et, hadd szóljon a rock and roll!

1529689842967.jpg

Az úton nem kell aggódni, mert ritkák a jelek, csak menni kell és kész. Egyszer csak egy király strandot pillantok meg alant, szerncsére az út is arra visz, az egyik kanyarban végre földútra mutat a nyíl. A strand parkolójában karaj bányalovas szobor áll.

1529689754115.jpg

Nagyon fain ez a mini bícs, csak én vagyok ruhában. Mondjuk jobb is, mert ha leveszem a pólóm tutira azt hinnék, hogy belevakuzott valaki a szemükbe, olyan fehér vagyok.

1529689802246.jpg

Rengeteg elhagyatott fullos ház van errefelé pazar helyeken, amik az óceánra néznek. Nem is értem, pedig biztosan rettentő értékes épület ez is:

1529689731656.jpg

A strand mellett felmegyek a "Ruta verde" azaz "Zöld Út" elnevezésű ösvényen. Ez vállban kissé szűk, de később szerencsére javul a szitu.

1529689683547.jpg

Egy rózsabokorra akadva most egy vizes pulcsit találok, ez is biztosan egy "kollégáé" lesz. Feldobom a póló mellé a zsákomra, így duplázom az esetleges majdani jutalomsör esélyét, ha valamelyiknek meglesz a gazdája.

1529689636503.jpg

Felmegyek a gyönyörű gerincre, ahol megállok kicsit kajálni meg sasolni, erre ez a fenevad hoz nekem egy lasztit a semmiből. Sajna van gazdája, pedig tuti hazavinném. A németekről kiderül, hogy igazából hollandok. Ezt onnan lehet tudni, hogy úgy beszélnek, mintha részeg angolok próbálnának németül kommunikálni, vagy fordítva. Ha ezt hallod, akkor az tuti holland lesz.

1529689619915.jpg

A következő városka neve Castro Urdiales, a határában dupla nyíl van a földön. Az egyik út a sziklára vezet, a másik pedig a házak közé. Maradok a parton és pikk-pakk felérek a sziklára, majd a túloldalon ez a látvány fogad: Hazaértem!

1529689495549.jpg

Még csak negyed egy, de ha van itt egy albergue én tuti nem megyek egy métert sem tovább ilyen strandidőben! A srácok a bícsen várnak, ledobálom a cuccaimat és belerohanok a hűvös de király óceánba. Utána nyomunk egy kávét aztán elhatározzuk, hogy továbbmegyünk, mert út közben is lesz még strand. A kávézóban összefutunk a franciával, akinek a fia Tamás lakását bérli. Egy nappal később indult mint mi, de már itt van. Jó formában van a fickó, aki egyébként exkatona, komolyan tolja!

1529689421886.jpg

Itt 2,50 a kávé és a kóla, 60 cent a banán és a nektarin, csak úgy szórjuk a pénzt két kézzel! A parti sétány végéb két út van, egyik egy utcába vezet, a másik a templom felé. A templomi van a parton, úgyhogy arra indulunk, majd a víz mellett is megyünk tovább.

1529689233489.jpg

Nincs nagyon jel errefelé, de a part mentén nem is lehet eltévedni. Leesni viszont igen, figyelni kell, mert egyszer csak véget ér az ösvény és egy méretes sziklás szakadék lesz a helyén.

1529689022303.jpg

A kilátás pazar, de sziklamászást nem.vállalunk, ezért visszamegyünk kb. 50 métert és az úttest mellett folytatjuk utunkat szépen libasorban. Megyünk egy keveset, majd bal oldalon egy alagutat pillantunk meg. Egy autós megáll és megvárja míg odaérünk, majd közli, hogy a Camino az alagút túloldalán dolytatódik, majd elköszön és elhajt. Ilyenek itt az emberek, ez a forma is csak azért állt meg, hogy segítsen nekünk, nehogy eltévedjünk.

1529689037935.jpg

Egy ideig megyünk, majd a következő alagúton visszatérünk a partra a jel szerint. Pici település (Cerdigo) kis templománál megyünk el. Az idő közben beborult emlékeztetve minket, hogy a Nortén vagyunk, nem süthet mindig a nap. Islares innen már csak 3 kilométer, azaz nagyjából háromnegyed óra járásra van. Ha minden jól megy, fél ötre ott is vagyunk. Meseszerű erdőben vezet tovább az út amikor a jelzéseket követve elfordulunk balra egy újabb alagút után.

1529688672285.jpg

Fain tehenek vannak errefelé, meg látok egy hatalmas bikát karikával az orrában. Nagyon lefotóznám, de a kerítés gyakorlatilag 3-4 vékonyka kis drót gyenge kis karókon, és van az az angol mondás, hogy: "If you fuck with the bull, you'll get the horn!" azaz "Ha a bikával b@szakodsz, megkapod a szarvat!", szóval ezt a képet inkább most egészségügyi okokból kihagyom.

1529688614119.jpg

Islaresben egy tábla fogad az út szélén, amiről kiderül, hogy a helyi albergue bezárt, a következő pedig rovábbi 3 kilométerre van. Nem gáz, ennyi még belefér, toljuk tovább az úttest mellett. Közben a vietnámi-amerikai lányka Hoai-Nam minden útba eső lovat megtapogat.

1529688826264.jpg

El Pontarrón de Guriezó a hely, ahol van egy donativo szállás nem messze innen. Ehhez le kell térni kb. 3-400 métert a Camino útvonaláról egy autópályahíd tövénél. A helyi bárban érdeklődünk, amit jól teszünk,mert mint kiderül itt kell regisztrálni, csak utána lehet elfoglalni a szállást, ami be sincs zárva és hospitalero sincsen ott.

1529688582430.jpg

Egy a bárban ülő amerikai nő azt mondja, hogy szerinte nincsen már csak 1-2 ágy (mi meg ugye öten vagyunk) mert már beköltöztek az emberek bejelentkezés nélkül. Erre közli a báros nő, hogy nem érdekes, aki nem regisztrált azt dobjuk ki nyugodtan. Ez szerintünk nem túl zarándokhoz méltó, hiszen bár elkövettek egy hibát mégis előbb voltak ott, mint mi. Megegyezünk velük, egy később jövő srác a földön alszik Andreas derékalján, két csaj egy ágyon meg az amerikai pár is, így mindenkinek lett végül helye.

img_20180621_071628.jpg

A hely amúg eddig a leggázosabb, az ágyak keskenyek, nincs korlátjuk sem lépcsőjük és minden mozdulatunkra nyikorognak ezerrel. Konyha sincs (vagyis szerintem van, csak be van zárva, hogy jobban menjen a bár), van viszont király centrifuga. Ha lenne ilyen mindenhol, akkor senki nem használná a szárítógépet, mert egy perc alatt majdnem teljesen száraz lesz benne a mosott ruha, ráadásul teljesen ingyen.

1529690412085.jpg

Éhesek vagyunk, ezért visszaballagunk a bárba, ahol gigantikus szenyákat kapunk a nőtől, plusz egymás után hordja ki nekünk az ingyen olivákat. Nagyon megkedvelte Zeke-et, aki jól beszéli a nyelvet, mert mint kiderüt élt egy kicsit Dél Amerikában. Mondtam is neki, hogy majd fizetéskor ha a nő majd esetleg hátraviszi, akkor gondoljon a sok olívára és semmiképpen ne fukarkodjon a borravalóval!

Költés:

kávék 5€

szállás 10€

kaja 8,4€

Szumma 23,4€ < 30€ szóval jó vagyok megint!

A mai fotókat ide kattintva tudod megnézni a Facebook oldalon!

Következő nap

A Camino del Norte 0. napja

A Francia út 0. napja

Norte felkészülés

Caminós Tippek, trükkök

A blog legeleje

Csatlakozz hozzám Facebook-on is!

A blogra feliratkozhatsz, így nem maradsz e a legújabb posztokról, csak klikkelj az alábbi képen látható módon a "Követés" gombra:

blog_kovetese_kicsi.jpg

Ha tetszett, kérlek nyomd meg a gombot!

arrow_outline_yellow_down.png

Szólj hozzá!
Címkék: NORTE1

A bejegyzés trackback címe:

https://elcaminofrances.blog.hu/api/trackback/id/tr4714065611

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása