Camino del Norte - 7. nap - Larrabetzu - Bilbao

2018. június 22. 18:25 - Pellegrino

Hétkor kel mindenki nagyjából egyszerre. Reggelire gyorsan tolok egy kis zabkását, meg a hűtőben talált joghurtot, ez épp elég is lesz.

img_20180618_071636.jpg

Látom, hogy az argentin csaj egy fura kis fémbögréből szívogat egy fém szipkán keresztül valamit, mire megkérdem, hogy mi az? Matea a neve, náluk igen népszerű erős cucc, kávé helyett issza. Teafűre önt forró vizet, majd a szipkán át kiszívogatja. Megkóstolom, édekes, de kissé macerás módja a teaivásnak szerintem.

1529436669003.jpg

Pontban nyolckor csapok a lovak közé hosszúujjú pólóban a kellemes 16 fokban. A többiek buszoznak, nem akarnak újra a tegnap már egyszer megjárt - amúgy nem túl felemelő úttest melletti - úton menni. Én inkább sétálok, úgyis rövid ez a nap és az idő is kellemes.

1529436701526.jpg

Reggel 8:35-re Lezama határába értem (már megint), szerintem a többiek még a buszt várják. Mondjuk indulás óta most először tettem be a fülest és nyomattam egy kis Pro Pain-t, amit most szokásomtól eltérve nem illesztek be ide, mert az olvasók tábora rögvest lecsökkenne 2 haveromra meg az egyik öcsémre (bár ők meg csak a képeket nézegetik). Mindegy, a lényeg, hogy elég jól lehet rá haladni.

1529436717833.jpg

A buszmegállóba pontosan akkor érkeztem meg, mikor a többiek leszálltak az éppen érkező buszról. Beoltottam őket, hogy én már kávéztam is egyet a sarki bárban, ők pedig fenntartások nélkül el is hitték, mert nem ismernek még eléggé! Kilenckor már Zamudio-ban vagyunk, ami gyakorlatilag egybeépült Lezama határával. Nem sokkal később elágazik az út: a hivatalos jelzés jobbra mutat, mi mégis a balra lévő aluljárót választjuk.

1529436618188.jpg

Nem bánjuk meg, mert hamarosan egy kis patak mellett visz ez az út az aszfalt helyett. Itt fain üvegmosóvirágok is vannak, plusz kevesebb kipuffogógázt szívunk, szóval több előnye is van az offroad-nak. Hamarosan összecsatlakoznak az utak, majd egy "Bilbao 5 kilométer" jelzéstől pedig elég erős sáros hegymászás kezdődik, de a gerincen újra aszfalton ballaghatunk.

1529436577053.jpg

Az 5 kilométer relatíve kis táv, de erősen terepfüggő, plusz az még csak a város határa lesz. A szállásunk pedig annak túlsó szélén van, ami egy reptérrel is rendelkező város esetén megintcsak kilométerekben mérhető.

1529436529609.jpg

Mint kiderült, itt is vannak gyökér emberek, a hegyre fel több helyen is találunk az erdők szélén szemétkupacokat. Szomorú. Beérkezünk egy elkerített kirándulóterületre, ahol frankó asztalok és padok vannak. Megállunk elkölteni a második reggelit, majd tanakodunk, melyik szállást lőjük be célnak mára.

1529436460027.jpg

Én a távolabbira szavazok, ma úgyis rövid a táv, holnap meg nem kell majd reggel a város átszelésével kezdenünk. Fél 12-kor már Bilbaóban battyogunk. Bemegyünk egy szép templomba, majd a városközpont felé vesszük az irányt.

1529436195276.jpg

Észreveszem, hogy itt milyen trükkösen teregetnek az emberek. Az ablakokon kívül mozgatható karon van egy kis fregoli, amire felülre egy kis esővédő ponyvát tesznek.

1529438444759.jpg

Ez nagyon fontos, hiszen bármikor eshet az eső (esik is) enélkül tehát gyakorlatilag végtelen ideig lenne kint a ruha.

1529436300078.jpg

Jópofa pinchos bárt találunk a buszmegálló mellett, bemegyünk. Nekem elvonási tüneteim vannak koffein fronton, a mindig éhes spanyol kiscsávó (Ruben) pedig harapna valamit. A finom kávé és a még finomabb kis szenya 4€ volt, nagyon jól esett. A földön szemét van a pult előtt, ennek az a sztorija, hogy így mutatják meg a vendégek, hogy ez egy jó hely, mert ha sok a szemét, akkor sokan járnak ide.

Így ha egy helyen sok szalvéta meg miegymás van a pult elé szórva az nem az igénytelenség jele, hanem épp ellenkezőleg, azt jelenti hogy érdemes bemenni.

1529436345850.jpg

A városban a folyóparti (alternatív) utat választottuk, mert látatlanban szebbnek ítéltük, mint az eredeti útvonalat. Lassan mentünk, sokat fotóztunk, bőven ráértünk, mert a szállások csak délután 2-3 felé nyitnak általában. A Guggenheim múzeum és környéke is nagyon király, sajnos bemenni nem tudtunk, mert hétfőn értünk ide, az meg a legtöbb múzeumban ugyebár szünnap.

img-20180618-wa0006.jpg

A donativo albergue a város túlsó végén van a hegyoldalon. Fél négyre értünk fel, de volt egy kis kaland is. A legtöbb eltévedős sztori mint tudjuk ugyebár úgy kezdődik, hogy a csapat egyik tagja "tud egy rövidebb utat", a többi hülye meg követi.

1529435873672.jpg

Most Andreas volt az "okos", aki kigondolta, hogy a nagy kanyart a hegyre fel majd jól levágjuk a bozótoson keresztül, ezzel nyerünk pár száz métert. A hülyék akik követték meg Ruben volt és én. A meredek csalánosban félútig jutottunk, mondjuk rajtam legalább hosszú gatya volt, de a kiscsávó és Andreas is sziszegett rendesen...

img_20180619_074501.jpg

A szállás király, nagyon fapados, de minden van, ami kell. Olyan, mint egy elhagyatott iskola a semmi szélén, mondjuk a focipályáról elég atom a kilátás.

1529436917434.jpg

Gond nélkül le lehet itt forgatni itt egy zombifilmet, nagy terek vannak rácsos ablakokkal és erős kerítésekkel. Jó sok ágy van, kb. 5 szoba, de fél ötkor még az egyes sincsen tele. Gondolom főszezonban azért kell ennyi hely.

1529435834661.jpg

A fürdő nagyon romantikus, ketten is lehet egyszerre duettben zuhanyozni. Ezt a többiek nem tudták, úgyhogy illedelmesen megvárták, amíg végztem, mert a behúzott függöny miatt nem látták a kettes állást, én meg azt nem láttam, hogy kint várnak mások is.

1529435805700.jpg

Gyorsan gyártottam egy kis hazai "menekülő" zacsis levest, mert marha kajás voltam, de bolt az sajnos nincs a közelben. Felütöttem egy kis malaccsipszel, ami itt igen népszerű, olyasmi, mint a túlsütött tepertő. Elég jó lett. A konyhában az öreg házigazda répát pucolt magának, de kérdésemre elmondta, hogy lesz közös kaja is majd később. Felajánlottam a segítségemet neki, úgyhogy hatkor jelenésem lesz a konyhán, mint okleveles főkukta.

1529435771541.jpg

Zacskós leves malaccsipsszel

Pontosan meg is jelenek (egyedüliként a szálláson dekkolók közül) majd ők felismervén hihetetlen kvalitásaimat rám bízzák a krumplipucolás és paprika- illetve krumplidarabolás nemes feladtatait. Meg is birkózom vele tisztességgel.

1529435753887.jpg

Az asszonyok egy kukkot sem tudnak a spanyolon kívül, de jól elbeszélgetünk. A kaja tíz pontos, olyan paprikáskrumpli-féle. Persze ebből a krumpli a legfainabb, érezni benne a profi pucolókéz munkáját. Az amerikai pár meg egy dán csaj (Hoai-Nam, Zeke és Carolina) nem tudták, hogy lesz kaja, ezért főztek, de jó fej módra bedobták a közösbe.

1529435724563.jpg

Tízkor aztán eltakarodunk lefeküdni, ahogy illik.

Költés:

Szállás 10€

Kávé, pincho 4€

Szumma 14€ < 30€ szóval megakirály a helyzet!

A napi fotókat ide kattintva tudod megnézni a Facebook oldalon!

Következő nap

A Camino del Norte 0. napja

A Francia út 0. napja

Norte felkészülés

Caminós Tippek, trükkök

A blog legeleje

Csatlakozz hozzám Facebook-on is!

A blogra feliratkozhatsz, így nem maradsz e a legújabb posztokról, csak klikkelj az alábbi képen látható módon a "Követés" gombra:

blog_kovetese_kicsi.jpg

Ha tetszett, kérlek nyomd meg a gombot!

arrow_outline_yellow_down.png

2 komment
Címkék: NORTE1

A bejegyzés trackback címe:

https://elcaminofrances.blog.hu/api/trackback/id/tr7114058978

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Drag 2018.06.22. 19:19:56

Pro Pain?
Egyik kedvenc... ;)

Pellegrino 2018.06.23. 08:35:41

@Drag: Na akkor 4 olvasóm maradt volna, nem 3! :D
süti beállítások módosítása