Reggel 7-kor kelt az ébresztőm, hogy a nyolcas reggelire már teljesen összekészülve mehessek le. A legtöbben most indulnak el, de én nem rohanok. A szállás jó volt, csak a szürke falak miatt elég sötét, az egy darab közös zuhanyzó egy helyiségben az egy darab WC-vel 10 emberre pedig nem túl praktikus.
A reggeli bőséges és finom, érdemes volt maradni. Páran még jönnek, leülnek mellém, beszédbe elegyedünk, egy német pár és egy cseh csaj. Ők sem sietnek, minek? Van elég szállás és ma nem lesz 40 fok. Kiderül, hogy a húsvét hétfő itt nem létezik, úgyhogy ma egy teljesen átlagos munkanap van.
Online lefoglalok Golegában egy 11 eurós szállást, amit fura módon csak 5-7:30 között lehet elfoglalni, szóval ezért sem érdemes ma rohannom. Kilenckor indulok, a központi körforgalomnál megtalálom a jelet, majd 2-3 sarokkal odébb az elágazást, ahol elválik a Fátimai út kék jele a sárga nyíltól.
Fátima innen még kb. 60 kilométer, úgyhogy most nem megyek arra, spórolnom kell. Ribeira de Santarém, kb 2-3 km, sok kóválygás után odaérek, de innentől vannak sárga nyilak Szűk aszfaltúton folytatom, nem túl biztonságos.
Van itt minden: traktor, kamionok, autók na meg persze én. Nagyon figyelek, hogy szükség esetén időben ugorjak a bokrok közé, mert szerintem nem állna jól rajtam egy keréknyom.
Szerencsére nem tart soká, lekanyarodok a szőlők felé. Itt már csak a trakeazokkal kell vigyázni, de jóval lassabban mennek, mint aszfalton. A 8. kilométerig ez van, ballagok a szőlők közt, nem túl izgalmas. Be is teszek egy kis Alice in Chains-t, jó kis ballagós gondolkodós muzsika.
Úttest mellett óvakodok egészen a 11. kilométerig, majd az első falu (Vale de Figueira) elején eperfát találok, felrémlenek bennem a gyermekkori emlékek, amikor dédnagymamám udvarában ettük a fáról ezt a gyümölcsöt.
Itt az idő megpihenni, szerencsére tökéletes az időzítés, harmadútnál falu délben, bárokkal. Fél óra pihi, egy fánk-kávé-kóla kombó és 3€ után indultam tovább a hátra lévő húszasra.
A falu vége felé aztán egy nagyon korrekt kis táblát lelek, ami jobbra küld el a főutcáról, gondolom irány vissza a szőlőbe.
Szerencsére nem, bár mezőgazdasági területek ezek is, de változatosabbak. Sok az árnyas bozót és még patakon is átkelek, vannak viszont jó kis sáros részek, meg pocsolyák, amikre figyelni kell. Esős időben nem lehet egy leányálom, az tuti.
Félút környékén egy udvarház felé fordít a jel. Az égen fátyolfelhők vannak, nem tűz a nap, de ilyenkor is frankón le lehet égni. A gazdaságon keresztülballagok, vannak itt trakeszok, napelemek és vetőmag dögivel, de szerencsére kutyákkal és/vagy bikákkal nem találkoztam náluk.
Kettőkor 17 kilométernél járok, ami jó. Ha hasonló kényelmes tempóban haladok tovább, akkor hat körül ott lehetek és mivel öt előtt nem lehet elvileg elfoglalni a szállást, a hatos érkezés ideálisnak tűnik.
18-nál a távolban meglátok egy települést, a közelben pedig egy ilyen király csempés oszlopot, amit a golegai turisztikai hivatal helyezett ki. Elég jó, most már remélem végig így lesz jelölve az út, legalábbis ma.
A 22. kilométernél végre újra épületeket látok. Már ideje volt, ez a szántóföld mellett baktatás annyira unalmas volt, hogy közben egész jól megtanultam 3 ujjal túrabotot pörgetni. Kár, hogy nem tegnap jutott eszembe, akkor már mestere lennék ennek a teljesen haszontalan, de rendkívül szórakoztató dolognak.
Akkora sáskák vannak errefelé, mint egy veréb, rendesen megijedtem, amikor az egyik felugrott mellettem.és elkezdett felém repülni.
A 23. kilométernél végre beérek Azinhagába. Fél négy van, jól haladok, már nincs csak maximum egy tízes hátra. A település kedves, bár láthatóan nem túl gazdag.
Pihenek egy kicsit, lerúgom a csukát és iszom egy narancslevet a főtéren. A templomnál négykor vagyok, itt a tábla azt mutatja, hogy Gólega egy hetesre van onnan, az jó.
Az út mellett hatalmas fecskelakótelepeket látok a házak teteje alatt, kicsit félek is, nehogy lepottyantsanak, olyan sokan vannak. Gyakorlatilag vagy 50 méteren keresztül egymást érik a fészkek, van, hogy két sorban.
A városka határában aztán nemes egyszerűséggel a főúton küld tovább a jel, de a KRESZ-t nem ismerő zarándokokat külön tábla figyelmezteti a bal oldali haladásra, igaz, hogy csak portugálul, pedig szerintem nem ártana még 1-2 nyelven kiírni a dolgot.
A gyaloglás itt kész életveszély, amellett, hogy keskeny az út még padka sincsen, nem jó ez a rész. Hamarosan megpillantok egy szép régi templomot az út jobb oldalán a mezőn. Szép idő van, rá is érek, ezért készítek róla pár felvételt, ha már itt vagyok.
Az Almonda folyó hídja mellett a tökig érő dzsindzsában nagyban megy a grillezés. Nem is értem, ha Manuel a trakesszal kijött volna reggel, 10 perc alatt levághatta volna a gazt. Rettenetesen jó illatok szállnak, megkordul a gyomrom tőle.
Eszembe jut a tavalyi Muxia melletti falunap, ahol két adag grilltálat is benyomtam annyira jó volt. Ki is lépek, hogy mielőbb a szállasra érjek és készítsek valami kaját.
Terveim szerint szerzek tojást és egy komoly rántottát vagy tükörtojást fogok enni kenyérrel, zöldségekkel és valami sonkával. Az út a híd túloldalán kiszélesedik és kockakövessé válik az aszfaltból, plusz mindkét oldalon lesz 1-1 méter betonpadkája, innentől sokkal jobban esik rajta menni.
A távolban már látszik Gólega, öt óra van, a hat körüli érkezés tehát simán meglesz szerintem. Ideje sietni, a balra látható hegyeknél már láthatóan esik,ma kihagynám ezt a remek élményt, ha lehet.
A vége aztán kész életveszély, mert gyakorlatilag nincs padka, van viszont elég rendes forgalom. Kattintottam erről pár képet, amit emailben elküldök egy videorészlettel a turisztikai hivataljuknak, hátha tesznek valamit, mert a halott zarándok nem fizet ugyebár, itt meg eléggé benne van a pakliban pár gázolás.
A szállás hibátlan, a tulaj kedves. Rajtam kívül a 2 reggel látott lány van itt ma: egy cseh (akivel már találkoztam előző nap és kiderült, hogy ő is délen kezdte, csak nem futottunk össze) és egy német, akit szintén többször láttam már. Ő egy sráccal jött reggelig, de akkor a fiú úgy döntött, hogy Fátimába megy előbb, aztán Santiagóba, úgyhogy ideiglenesen elváltak útjaik. Jó fej mindkettő, de vegák, úgyhogy a szalonnás rántottát nem lehet velük megosztanom.
Video:
Ez is érdekelhet:
Csatlakozz hozzám Facebookon, Instagramon és Youtube-on is!
Segíts, ha megteheted!
Ha szereted amit csinálok és belefér, hogy támogatnád a következő utamat, állnád egy szállásomat vagy meghívnál egy szendvicsre, üdítőre, sörre vagy egy kávéra virtuálisan, mostantól megteheted ide-, vagy az alábbi képre kattintva:
