Vasárnap van, aludtam kábé bruttó 4 órát, majd fél négyes keléssel háromnegyed ötre már a Liszt Ferenc reptéren voltam.

Bár nagyon sokan voltak, a becsekkolás meglepően gyorsan ment. Vettem két fél literes vizet a duty free-ben, majd gondoltam tolok egy -már szokásosnak mondható- kávé-szenya kombót, de meghökkentő módon a kávégép nem működött a Costában. Sebaj, a szenya még finom volt, és gyorsan meg is kaptam így, hogy ráértek a baristák.

A Ryanair gép 15 perccel később indult 6:45-höz képest, mégis 5 perccel korábban érkeztünk meg Párizsba, így kilenckor már a Beauvais reptéren kerestem a transzferbuszt. Nem tartott sokáig, mert egyféle busz megy be a városba a bejárattól balra lévő alaposan kitáblázott megállóból. Nekem meg már megvolt a jegyem, így azzal sem kellett foglalkoznom hogy megvegyem. Felpattantam a buszra és gondoltam pikk-pakk bent is leszünk a belvárosban, és még lesz egy kis időm körülnézni. Elég nagyot tévedtem, a reptér ugyanis vagy 80 kilométerre van a fővárostól, a busz csaknem másfél óra alatt ért be. Ahová ment, az további 7 kilométerre volt a GPS szerint a Montparnasse vasútállomástól, ahonnan kb. másfél órával később indult a vonatom, szóval a bemelegítő túra mint opció ezennel ment is a kukába, mert sietnem kellett, hogy le ne késsem a vonatomat.

Gyorsan vettem egy jó kávét a buszállomáson (végre!), majd két kedves hittérítő megmutatta, hogy merre van az arra. A metróban a jegyautomatával nem lettünk barátok, de az információs hölgy hibátlan angolsággal elmesélte merre menjek, adott tök ingyen egy térképet is, amin mindent gondosan bejelölt és 1,9Euróért egy átszállójegyet is hozzám vágott.

Az 1-es metróval (ami itt is sárga) el kellett mennem a Porte Maillot-tól a Champs Elysées-ig, ott át kellett szállni a 13-as(világoskék) metróra további néhány megállóra. A Montparnasse-ra érve volt még vagy 40 percem a TGV indulásáig, ezért vettem egy finom sütit és körülnéztem kicsit.

A vonatok már bent álltak az állomáson, de direkt nem írták ki, hogy melyik lesz az, amelyik elvisz majd Bayonne-ig. Amikor kb. 20 perccel indulás előtt végre kikerült a táblára (Irun felé menő vonatot kellett néznem), hogy a kettes vágány a nyerő, az emberek úgy megindultak, mintha kb. evakuálnák a helyet. Ezt az érzésemet a gépfegyveres katonák és rendőrök jelenléte is erősítette. Ment a tülekedés, amit azért tartottam furának, mert mindenkinek helyjegye volt, szóval semmi értelmét nem láttam a nyomakodásnak. A vonat időben indult, nagyon kényelmes és gyors. Mintegy 5 óra alatt teszi meg a 700 kilométeres utat.

Praktikus és kényelmes: lábtartó, asztalka, újságtartó mindenhol és sok polc a csomagoknak. Néha persze ez sem elég.

Olvasólámpa és szemetes is van az ülések között

A másodosztály olyan, mintha első lenne, praktikus és kényelmes. A seggem viszont ennek ellenlére már most nagyon fáj a sok üléstől, de gyanítom hamarosan vissza fogom még sírni ezt! :)

Az időjárás elég változékony

Az időjárás elég változékony Saint Jean-ban, most csepereg és elég hideg van, az előrejelzés szerint holnap hűvös lesz és száraz, majd eső, aztán  2 nap múlva 26 fokot jósol. Most kimondottan örülök annak, hogy van meleg ruhám!

Biztos ami biztos, még a vonaton ráérő időmben foglaltam egy szállást Saint Jean központjában 22 Euróért. Így a mai 1 eurós kávémmal és a 3 eurós kajával, meg az 1,90es metrójeggyel még belül vagyok a 30 Eurós napi limitemen, ami elég bíztató. Persze nem mérvadó, mert elvben a szállások olcsóbbak lesznek, és nem fogok metrózni, de a kajámat máskor is meg kell majd vennem.

Elméletileg a zarándokiroda este 10.30-ig nyitva van, remélem így még ma hozzájutok az útlevelemhez, így hétfő reggel már nem vesztegetem ezzel az időt. Elvileg ugyanis fél nyolc felé nyit csak ki reggel az iroda, de akkor én már bőven úton szeretnék lenni.

Bayonne pályaudvara

Hatra értem Bayonne-ba, ahol kiderült, hogy a busz (errefelé autocar a neve) este negyed 10-kor indul Saint Jean-ba, a taxi mint alternatíva pedig 135€ négy embernek, és kb egy óra alatt teszi meg az 55 kilométeres utat. Most bevállaltam ezt a luxust 2 rotterdami nővel és egy berlini pasassal, mert nem akartam még 3 órát sörözni szobrozni Bayonne-ban, lekésve ezzel a zarándokirodát és későn lefeküdni. Plusz a reggeli indulásom időpontját is elszúrta volna a buszozás.

A taxisunk egy kedves idősebb ember volt, aki egy kukkot sem beszélt semmilyen nyelven a francián kívül. Ettől függetlenül megállt a várostáblánál, és szuvenírképpen lefotózott mindenkit. 

Mint kiderült, igen jó döntés volt a taxi, mert az iroda így is fullon volt emberrel, és a szállások is eléggé tele voltak városszerte. A zarándokirodások kiállították az útlevelet, elmondták az okosságokat, adtak listát a szálláshelyekről és a napi etapok szintkülönbségeiről (ezek innen letölthetők PDF-ben és nagy felbontású fotón). Kagylót is választottam némi adományért cserébe.

A város és a környék egy csoda. Fotóztam párat, a poszt végén láthatóak a mai Saint Jean-ban készült képek. A szállásom 22€ reggelivel, de 18-ért is lehet találni, a zarándokirodások szívesen segítenek ebben is.

Lefekvés szigorúan 22:30-kor, a reggeli fél hét és fél kilenc között van, akkor pedig el is kell hagyni a szállót. Igyekezni fogok korán lelépni, hogy ne fogjon ki rajtam az első (és egyben állítólag a legkeményebb) etap, ami 27 kilométer 1200 méteres szintkülönbséggel. Mivel ma esett, így némi csúszkálás és dagonya is várható.

A városban amúgy nagyon jó kis túrabolt van korrekt árakon a zarándokirodánál, szóval ha valami esetleg kimaradt, semmi pánik, itt be lehet szerezni! Van túrabot és esőponcsó is nagy választékban.

Végül is 12 óra alatt ideértem, ez nem is rossz szintidő. Megérdemlek egy pohár baszk sört!

Eki! ;)

Köszönöm, ha megosztod!

Következő napi bejegyzés

A blog legeleje

Ha tetszett, nyomd meg a gombot!