El Camino kalandok

Camino - Vándortúra - Felszerelés - Teszt - Magazin

26. nap - 23 kilométer - Portomarín

2017. május 31. 18:22 - Pellegrino

Sarría - Portomarín

Reggel 7-kor kelés, majd kényelmes reggeli főtt tojással, paradicsommal, májkrémes sajtos baguette-tel. Jobb itt a szállás konyháján kajázni, mint út közben.

1495892060957.jpg

A csajok tegnap azzal oltogattak, hogy ketten voltak egy hatágyas szobában, szóval nem aggódok a mai szállásom miatt, mert pont egy szakasszal vannak előrébb mint én. A bakim szerencsésen megszáradt, de a zoknik nem, eszem az előrelátásomat (más talán paranoiának hívná) hogy hagytam egy párat mostalanul.

A szemközti kávézóban megiszom az út eddigi legdrágább cortado-ját 1,50€-ért, aztán elindulok sétálni.

1495999587992.jpg

Rest In Pieces

Közben lehajolok, az övtáskámban gyanús pattanást hallok, a szörnyű gyanúm pedig azonnal beigazolódik: eltört a spork-om, ami olyan jól szolgált eddig. Balutól ugyan kettőt kaptam, de az egyiket továbbajándékoztam az egyik pótanyámnak. Na mindegy, ez van, a hátralévő pár napot már kibekkelem nélküle.

Közben kapok egy emailt Suzanne-tól, amiben leírja, hogy összefutott Nataschával, és milyen mókás volt, amikor kiderült, hogy mindketten jöttek már velem, és hogy mennyire örül, hogy megismert engem és őt is. Minket az értékes találkozások közé sorol, ennek nagyon örülök.

Nincs hideg, de köd van, ezért felteszem a táskára a huzatot.

1495818641922.jpg

A helyi időjós mondott azért esőt is, úgyhogy elérhető közelségbe teszem a kalapot és az esőgatyát. Fel nem akarom venni, elég annyit pácolódni, amennyit feltétlenül muszáj.

1495892228539.jpg

Aszfaltos az út, nincs szél sem eső, kellemes a hőmérséklet. Jól kezdődik ez a nap. Egy szép hídon átkelve az út egy vasúti töltés mellé vezet. Itt fura kettős követ látok, az egyik kerülőútra vezet. Itt nincs is kilométerjelölés, csak ez a felirat.

1495892368267.jpg

Maradok az eredeti útvonalon, ahogy a többiek is. Később egy nagy felüljáró alá kerülünk, lenyűgöznek ezek a méretek.

1495892403532.jpg

Fura ötvenes táblát látok az ösvényen, amiről az jut eszembe, hogy itt maximum Szalay Balázs nyomná ennyivel, vagy Duen cimborám, ha kapna egy durva tesztautót. :)

1495915209532.jpg

1495892325151.jpg

1495892031215.jpg

Egy ködös mező, kis patak fahíddal és gyönyörű erdei ösvény. Csodaszép helyeken sétálok, közben pedig a  kabátot is leveszem lassan, nem kell már.

1495892192113.jpg

1495892136649.jpg

A ködös erdő után egy ködös fennsík következik. Kicsit egy háborús film helyszínére emlékeztet, nagyon hangulatos.

1495891971308.jpg

A 110-es kilométerkőnél kiráy kis települést találok, benne fullos medencés szállással. Ha ezt tudom, tegnap lehet, hogy ennyivel tovább jövök. Bár a medencére pont nem lett volna szükségem.

Eszembe jut, hogy pont a Paks-Budapest távolságnál járok, szóval olyan ez most, mintha otthonról hazamennék gyalog.

1495891731033.jpg

1495891916062.jpg

Azt veszem észre, hogy ma több szülő megy gyerekkel, mint eddig. Van, aki turistaként, de látok egy anyukát egy kissráccal, akik mindketten hátizsákoznak. Egy ázsiai pár pedig babakocsiban viszi a gyereket.

1495891877184.jpg

Nagyon izgalmas a mai nap, a ködös utakat egy varjú károgása teszi még kísértetiesebbé. Közben elmegy mellettem egy brazil pár, erről eszembe jutnak kedvenc braziljaim: Isabelle és a varázsló. Vajon mi lehet velük? Vicces lenne összefutni valahol.

1495891760869.jpg

Délelőtt 10:00 felé feloszlik a köd, lassan kisüt a nap is. Párás meleg lesz az idő, az ember úgy érzi tőle, hogy ragad a bőre.

1495891533963.jpg

1495891476723.jpg

Kicsit később megállásra kényszerülök, egy fiatal lány már áll az úton ott, ahol én is. Egy nagy halom tehén jön szembe, a gazda hajtja őket a legelőre. Összemosolygunk, majd együtt indulunk tovább. Kiderül, hogy a lány neve Elizabeth és Iowa-ból jött ide. Panaszkodik, hogy itt pontosan olyan, mint otthon, rohadt sok a tehén.

A lány iskolai programmal jött Európába, pár napig megy, aztán önkéntes lesz Santiagoban.

1495891225100.jpg

Donativo kajáldákba botlunk, egymás után mindjárt kettőbe is. Az elsőnél egy asztalkán mindenféle üdítőt találunk, veszek gyorsan egy jó hideg kólát, jól jön a cukor a szervezetemnek.

1495890930548.jpg

Kicsit arrébb egy néni mindenkinek finom fánkokat ad, ha kell, ha nem. Nagyon kedves, dobok is egy kis aprót a gyűjtőedényébe.

1495891382962.jpg

Hamarosan újabb tehenes roadblock következik, de ezeket nem tereli senki. A brigád fele a legelőn van, ezek meg csak dekkolnak a kapuban az úton. Odaérek, majd elkezdem összecsapogatni a túrabotokat, közben rájuk kiáltok. Beválik a dolog, megindulnak az állatok, újra szabad az út. Nem tudom, hogy a többiek meddig dekkoltak volna ott, ha nem jövök! :)

1495890871002.jpg

1495890821289.jpg

Rengeteg farm mellett megyünk el, majd egy kis kávézónál csatlakozik hozzánk Liz iskolatársa.

1495891314725.jpg

Hamarosan egy jópofa bódéhoz érünk, itt nem a szokásos fehér, vagy keresztes kagylókat árulják, hanem nagyon menő mintákat festettek rájuk. Egyszerű ötlet, de nagyon jó kivitelezés. Sokan vesznek is belőle.

1495890726331.jpg

1495890848834.jpg

Délután 14:00-kor érkezünk meg, egy nagyon király tó mellett van a város, egy hatalmas hídon át jutunk oda:

Variációk hídra

Egy nagyon fura körforgalom közepén álló lépcsőn keresztül sétálunk be a központba. Később megtudom, hogy ez a régi híd utolsó megmaradt darabja. Rengeteg szálláshely van a településen. A lányoknak van valahol foglalásuk, én inkább elköszönök, majd összefutunk, ha úgy alakul. Vagy nem. :)

1495891077093.jpg

A municipal alberguében kötök ki, 6€ a moder, jól felszerelt szállás. Gyors zuhany, majd mosás, így minden göncöm tiszta.

img_20170527_150841.jpg

Egy óriási para van: a konyha azért ilyen jó állapotú, mert senki nem használja. Ugyanis egy kanál nem sok, annyi felszerelés sincs benne, a sok szép szekrény mind tök üres! (A kajálásról bővebben itt olvashatsz!)

Ami viszont tökély: A hűtőbe benézve találok egy joghurtot. Biztos a tegnapi virsliadományom jutalma. Hagyok is egy kis lekvárt a helyén, hogy ne törjem meg a folyamatot.

Elszaladok szerezni egy baguette-t, meg körülnézek a városban, ami eddig nagyon szimpatikus.

Pár kép Portomarin-ról:

Előző bejegyzés      Következő bejegyzés

Nulladik nap, az út kezdete

A blog legeleje

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://elcaminofrances.blog.hu/api/trackback/id/tr1012544651

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.