El Camino kalandok

Camino - Vándortúra - Felszerelés - Teszt - Magazin

8. nap - 21 kilométer - Santo Domingo de la Calzada

2017. május 12. 17:05 - Pellegrino

Nájera - Santo Domingo de la Calzada

Fél hétkor startoltunk el a tervezett hét óra helyett, mert a szálláson elég korán elkezdtek zörögni a népek. Cserébe a település mellett gyönyörű napfelkelte fogadott, ezért megérte korábban elindulni.

1494221018451.jpg

Mivel tegnap vasárnap volt, a boltok zárva, tegnap a szendvics, a narancs és ma reggel a nálam lévő két fánk is ment a levesbe (elég király leves lett volna ilyen összetevőkkel) Így jóllakottan, egy dupla kávéval többel és egy fél kiló súllyal kevesebbel indultunk ki a városkából.

1494255346536.jpg

1494255373520.jpg

Kellemes út vezetett többnyire aszfalton a következő faluig. A jelek itt akkorák, mint egy rendes csatornafedél.

img_20170508_080718.jpg

Pár bolt is van az út mentén, amik nem olcsók, és több reggelizőhely is nyitva van, sokan megállnak itt kajálni. Nekem még bőven kitartott a reggeli 2 fánk, szóval nem vesztegettem sokat az időt, indultam tovább.

1494255404346.jpg

Utána szőlők és búzamezők között megy tovább a már kavicsos út nagyon szép, de nem túl változatos környezetben. Egy emelkedő tetején egy golfklub mellé érkeztem, ahol egy király pihenőhely volt kialakítva. Egy srác itt "donativo" alapon (adományért cserébe) gyümölcsöt és innivalókat árult, vettem hát tőle két banánt 50-50 centért (ez kb. a bolti ár duplája, ha már ilyen korrekt, és el is hozta ide a pusztába) és megmosakodtam.  

1494255302268.jpg

A pihenő árnyékkal, padokkal és kilátással

A banán jó, mert energiát ad és kalciumot is tartalmaz, ezekre pedig elég nagy szükségem van a vándorlás alatt. A baj az, hogy az út szélén nem ritkán 1€-t is elkérn(én)ek egy ekkora gyümölcsért, vagy egy almáért.

1494255202931.jpg

Összehasonlítás képpen: a supermercado-ban 1€-ért kapunk 12 darab almát az olcsóbbikból, és nagyjából 6 banánt is ennyiért vehetünk meg. Szóval mi hárman inkább összefogtunk, vettünk 6 banánt és 6 almát, azaz fejenként 2-2 darabot. Ennyit megeszik az ember egy nap, aztán másnap ha nagyobb városba érünk, újra vásárolunk. Gyümölcsre szükség van, de sokat lehet rajta spórolni, ha okosan veszi az ember.

A golfklub éttermében ki volt írva, hogy 3€ a reggeli és 6€ az ebéd zarándokoknak. Kicsit furcsállottam a dolgot hogy ilyen olcsó, de aztán megértettem. A parkolóban kb. 5 kocsi állt, a szomszédos városka pedig egy valódi szellemváros volt teljesen üres új építésű épületekkel. Mivel ott éppen egyedül voltam, tényleg az volt az érzésem, hogy bármelyik pillanatban rámronthat egy csapat zombi valamelyik lakatlan épület mélygarázsából! Na ezekből tuti nem él meg a golfklub, nem csoda hát, hogy foglalkoznak a zarándokokkal.

1494255163568.jpg

A minden igényt kielégítő szellemváros

A városkából kifelé ismét földeken át vezet az út. Hosszú, végeláthatatlan egyenes szakaszok váltják egymást egy-egy dombbal vagy kanyarral a végükön, de viszonylag hamar át lehet rajtuk kelni.

1494235783091.jpg

Néhány bukkanó után feltűnik a mai végcélom, azaz Santo Domingo de la Calzada kisvárosa. Pár zarándok jön velem szemben, ez elég szokatlan látvány, de tudom, hogy többen oda-vissza teszik meg az utat. Az egyik srác 3(!) kutyával érkezik. Elég megviseltnek látom, nem is csoda, gondolom többnyire sátorban alszik az állatok miatt.

1494255272560.jpg

Egy ipartelepen keresztül besétálva a történelmi városrész már egészen pofás. A kettő határán van balra egy udvarban az olcsó DIA nagyáruház (A Calle Sor Maria De Leiva és a Calle del Doce de Mayo sarkánál, bejárat a Doce de Mayo felől), itt vásároltunk a vacsorához és a másnapi reggelihez és szendvicshez. A fő utca 38. alatti 210 személyes albergue kicsit riasztónak tűnt, attól tartottunk, hogy egy igazi lepukkant tömegszállás lesz. Le is esett az állunk, amikor megláttuk milyen szép és modern helyen fogunk lakni potom 7€-ért a belváros közepén.

1494254767958.jpg

Főztünk a hölgyekkel egy kis "tojásos laskát virslivel s maszlinás salátával" (=tojásos tésztát virslivel és olivabogyós salátával), jól bekajáltunk. Kellett volna volna egy kis olivaolaj a kajához, de nem vettünk, mert a legtöbb szálláson van maradék a konyhában. Na ITT nem volt. Na gondoltam ránézek azért a snackautomatára, hát nem ott vigyorog egy mini olaj 80 centért?

Érdemes megnézni az automatát ilyenkor, mert a lehető legszürreálisabb dolgok is előfordulnak ezekben. Fő előnyük, hogy bár drágák, de szieszta (14:00-17:00) alatt is működnek, mikor a boltok zárva vannak. Majd egy kis pihenő után mentünk egy kört a belvárosban.

1494255064898.jpg

Woody Allen spanyol alteregója is itt lakott

1494601904495.jpg

A városka pici, de nagyon hangulatos. Jó kis nap volt, jót aludtam utána.

Előző bejegyzés      Következő bejegyzés

Nulladik nap, az út kezdete

A blog legeleje

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://elcaminofrances.blog.hu/api/trackback/id/tr8012489067

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.